Többek között azért nem, mert ebben a csapatban politizálnak a szélsőnacionalista ukrán szervezetek, akik oroszgyűlöletüket a helyi magyarokon vezetik le. Például azzal, hogy a magyar nyelven letett érettségi nem elegendő az ukrajnai felsőfokú tanulmányokhoz. De egyébként sem hozott túl sok javulást az életben az öt évvel ezelőtti fordulat Ukrajnának ezen a perifériáján. Nem változott a hatalom mentalitása sem. És a posztszovjet zónában a hatalom nagyon alant kezdődik - akár a határon pecséteket osztó katona is ide tartozónak számít.

Ukrajna megítélése ellentmondásos a világban. A Nyugat sokáig úgy kezelte a mostanáig kormányzó Viktor Juscsenko elnököt és szövetségeseit, mint az oligarchiaellenes, oroszdominancia-ellenes demokratikus tábort. Ugyan a kezdetektől világos volt, hogy mindkét oldalon rivális iparbárók, oligarchák finanszírozzák a politikusokat, pártokat, de ezt csak az egyik oldalnak rótták fel. Hiszen a narancsosok fő jelzője az volt, hogy ők „Nyugat-barátok”.

Ezeket a barátokat azonban a Nyugat igyekezett a kerítésen túl tartani. Gyors integrációról, NATO-, avagy EU-tagságról nem akartak szólni. A narancsos tábort belharcai és kínos, átláthatatlan ügyei nemkívánatos partnerré tették. Ráadásul Juscsenko alatt az ukrán gazdaság is rogyadozott. A korábbi gázválságok pedig joggal aggasztották az európaiakat. Ennél talán egy „oroszbarát” megoldás is jobb – fontolgatták. A mostani elnökválasztás első fordulója nem hozott eredményt. A gázhercegnő, Julija Timosenko és a szénbáró, Viktor Janukovics új gyürkőzés előtt állnak. Bármelyikük nyerhet, ha megfelelően köt szövetségeket. Ezt latolgatja az orosz és az ukrán sajtó ma. Pedig a hétvégi nem csupán egy befejezetlen választás. Kiderült, hogy Ukrajna képes demokratikusan működni. Lehet, hogy irracionálisan sok jelölt indult, lehet, hogy túlzásba vitték az ellenőrzést, a jogi csavarást. Ám a lényeg, hogy a második legnagyobb volt szovjetköztársaság demokráciáját nem kell semmilyen jelzővel szűkíteni. Ez bizonyosan az öt évvel ezelőtti fordulat következménye.

Ukrajna fiatal és bonyolult ország, sokféle hagyománnyal, nyelvekkel, vallásokkal. Erős a szovjet tradíció és az orosz befolyás. Hogyne lenne, ilyen történelemmel, ott, ahol a lakosság negyven százaléka otthon oroszul beszél?! De a jelek szerint a demokrácia működik. Egy ilyen ország – különösen, ha ilyen nagy és népes, biztonságosabb szomszéd, jobb európai partner, mint azok az államok, amelyekben nem az átlátható normák, hanem a személyre szabott államideológia vezérli a politikát.