Kis hírben közlik a december 7-i Mozaik oldalon, hogy az új évtől azonnal érvénytelenítik annak a kocsinak a forgalmi engedélyét és rendszámát, amelyik megbukik a műszaki vizsgán, akkor is, ha nem balesetveszélyes. A forgalomból kivonás olyan súlyos intézkedés, amely ellen jogorvoslati lehetőséget kéne nyújtani. Hova fordulhatunk, mennyi idő alatt kapunk felülbírálatot, ha úgy érezzük, hogy a vizsgabiztos kiszúrásból buktatta el a kocsit olyan kisebb hibáért, amely közel van az elfogadhatóság határához?

És hova fordulhatunk akkor, ha úgy érezzük, hogy a vizsgabiztos kenőpénz kikényszerítése érdekében buktatta el az autót? Amíg csak bosszantás az elbuktatás, addig ennek kisebb a veszélye. Ha a buktatás komoly anyagi hátrányt okoz, akkor ennek a veszélye nagyon megnő.

Az információt talán nem egy kis hírben kellett volna közölniük, mert az intézkedés tisztázásra váró kérdéseket vet fel.

Válas György Budapest

Örvendetes külpolitikai esemény, hogy ismét kormányzati szerepet vállal Romániában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Visszagondolva ifjúságomra megállapíthatom: nagyot változott a világ azóta. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy a Magyar Párt (ez volt a neve) tárcát kapjon a bukaresti kormányban. Noha ez nem először történik, mégsem tartom fölöslegesnek, hogy felhívjam a magyarországi politikai és közéleti szereplők figyelmét arra, hogy mielőtt bármilyen nyilatkozatot vagy lépést tesznek a romániai magyarságot illetően, tekintettel kell lenniük arra, hogy az RMDSZ román kormánypárt – Románia érdekét, azon belül természetesen magyar és nem magyar nemzetiségű választói érdekét tartozik képviselni. Ezek az érdekek – a dolgok természeténél fogva – nem feltétlenül azonosak a Magyar Köztársaság érdekeivel, olykor ellentétesek is lehetnek azokkal.

Dr. Del Medico Imre Budapest

Nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát átszövi az aggodalom a természettudományos oktatásért, s a tőle elválaszthatatlan mérnökképzésért – írja Zawadowski Alfréd akadémikus az Álhallgatót vagy minőséget? című (december 9.) cikkében. Magam még azon szerencsésesek közé tartozom, akik 1930–1938 között reáliskolába tanultunk. A gimnáziumi érettségi után már csak egy lépés volt az egyetemi felvétel. Visszaemlékezve hosszú életpályámra, be kell vallanom, nagyon sokat köszönhetek régi iskolámnak, nagy tudású tanáraimnak. Radó Simon úgy magyarázta el az ábrázoló mértan alapjait, hogy sok-sok év múltán műegyetemi tanulmányaim során, majd a gyakorlati életben is megmaradt a „térbeli látásom”.

Domonkos istván Budapest

Figyelmesen végighallgattam a televízióban Bajnai Gordonnak a Corvinus Egyetemen tartott előadását, majd elolvastam a december 28-i Népszabadságban megjelent írását (Szükségből erény). Az alábbiakban néhány gondolatot fűznék hozzájuk. Már az írás első részében egybemossa a szerző azokat a „segélyből, nyugdíjból élők” okozta terheket, amiket „csak magasabb újraelosztásból, magasabb adókból” lehet biztosítani. Sajnos még az egyébként szimpatikus miniszterelnök is következetesen azt sugallja, hogy a 35–45 évet ledolgozott, a korhatár elérése után nyugdíjba vonult nyugdíjasok is az „eltartottak” kategóriába sorolandók. Ez mélyen sérti azokat, akik hosszú évekig fizették a járulékokat az államkasszába, ahová befolytak az őket alkalmazó munkáltatók által a munkabérekre fizetett járulékok is. Nagyon hiányoltam a válságkezelés, illetve a felzárkózás eszközeinek bemutatásából az úgynevezett feketegazdaság elleni hatékony intézkedéseket. Az, hogy a polgároknak csak viszonylag kis hányada fizet a valóságos jövedelme után adót, abból is adódik, hogy még mindig túl könnyű adót csalni. Pedig minden közgazdász ezermilliárdos nagyságrendűnek saccolja ezt a bevételkiesést. Nem mondom, keményebb falat ebből lefaragni, mint elvonni a 13. havi nyugdíjat.

Fekete László Pécs