A Bajnai-kódex

Teljessé válhat a Bajnai­-kódex, melynek utolsó fejezete íródik ezekben a hideg téli napokban a Pénzügyminisztérium gyéren megvilágított alagsori irodáiban. A mű bővelkedik intelmekben, melyek megszívlelése erősen javallott a kamatszedőknek. Főleg a most körmölt sorokra érdemes odafigyelni. Ugyan az eddig megszületett jogszabályok is egyre szorosabbra zárták azt a kört, amin belül a bankok komolyabb kontroll nélkül működhettek, ám ami most készül, az felteszi a koronát a pénzvilág megregulázására.

A kormány arra készül, hogy adott esetben akár államosíthassa is azokat a pénzintézeteket, amelyek bajba kerültek. Hogy mikortól számít egy bank „bajba kerültnek”, milyen mutatókra hivatkozva kopogtathatnak majd a bejáraton a hatóság emberei, azt egyelőre nem tudjuk. Lehet, hogy a rossz hitelek arányát nézik majd a teljes hitelállományon belül, lehet, hogy azon múlik a beavatkozás, mennyi tőke áll a bank rendelkezésére, és ez hogyan viszonyul a hitelekhez. A lehetőségek tárháza gazdag.

Amit tudunk, az az, hogy nem példa nélküli, amire készülnek. Az angolszász országokban nem sokat teketóriáztak: amikor beütött a krach, gond nélkül nyúlt az állam a megmentésre szoruló pénzintézetek után. Nem nézték, kik a tulajdonosok, ha bedőlt a bank, átvette az irányítást az állam.

Azt is tudjuk azonban, hogy a Bajnai­kormány eddig nem nagyon erőltette az utolsó csapást. Az elmúlt évben sorra születtek azok a jogszabályok, amelyek a rendszerben keletkező veszélyek korai felismerését szolgálták – a vészhelyzet beálltát követő időszakra vonatkozó komplex cselekvési terv azonban sehogy sem akaródzott elkészülni. Pedig a Nemzetközi Valutaalap rendre böködte emiatt a kormányt, mikor nálunk jártak a hitelszerződés rendszeres, negyedéves felülvizsgálata alkalmából.

Volt nyomós ok a húzásra­halasztásra: nehéz úgy jogilag körbebástyázni egy ilyen javaslatot, hogy azon ne lehessen rést találni. Mert akárhonnan nézzük, bizony a tulajdonviszonyok egyoldalú megváltoztatásáról van szó. Addig kisebb a probléma, amíg egy­két befektetővel kell dűlőre jutni, de mi a helyzet például a tőzsdén szereplő cégekkel? Hogyan lehet a több száz, több ezer tulajdonosnak tetsző módon, jogilag rendezetten végrehajtani az államosítást?

Bajnaiék tudatában vannak annak, hogy ez roppant kényes ügy. Ugyanakkor a történet végére pontot kell tenni. Ha újra válság jön, a kormány rendelkezzen elegendő felhatalmazással a cselekvéshez. Most felelősség nélkül vihetik be a parlamenthez a javaslatot, a hátralévő néhány ülésnap alatt nem lesz belőle törvény. A feladat az új parlamentre testálódik.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.