Csapdák
Sólyom László – ha a Fidesz annyira komolyan veszi őt, mint amennyire ezt szereti hangsúlyozni – kijelölte az utat: szerinte azért lett volna szükség előre hozott választásokra, mert akkor az erős társadalmi felhatalmazással rendelkező kormány belevághatott volna a szerkezeti reformokba. Ebből az következik, hogy a reformok valóban szükségesek, tehát nem Gyurcsány Ferenc nevéhez köthető fantazmagóriáról van szó.
A volt miniszterelnöknek ezeket a reformokat nem sikerült végrehajtania. Egyfelől az őszödi beszéd miatt, másrészt azért, mert a Fidesz mindennek ellenállt, ami kétharmados többséget igényelt volna, úgy szította a hangulatot, hogy egy szociálisnak nevezett népszavazáson végképp elporlassza minden újítás lehetőségét. Megeshet, a Fidesz lehetőségeit is. Egyelőre ugyanis semmit nem lehet tudni arról, hogy Orbánék mit kezdenek majd az egészségüggyel, az oktatással, miként képzelik el az állam szerepét.
Meglehet, hogy a Gyurcsány-kormány által favorizált megoldások helyett akadnak jobbak, de nem tudni, valóban vannake, mert nem beszélnek róluk. S talán azért nem beszélnek, mert a reform mindenképpen fáj, és Orbán könnyen Őszöd csapdájába kerülhet, ha mást tesz, mint amit ígér. Kérdés az is, milyen szerkezeti reformokat tud végrehajtani a Fidesz elnöke, ha nincs kétharmados többsége, és azokhoz talál-e politikai partnert.
Kövér László, ha csak a Fidesz mentalitásából indulunk ki, pontosan fogalmazott, amikor azt mondta: a következő kormány a Jobbik és az MSZP kereszttüzébe kerül. Kövér a tekintetben is pontos, hogy a szélsőjobbos párttól nem várható el az, ami annak idején a MIÉP-től, vagyis hogy ne lépje át az alkotmányos kereteket. A Jobbik ezt a szívességet épp azért nem fogja megtenni a Fidesznek, mert nem akar a MIÉP sorsára jutni. A mély reformokhoz egyetlen erő jelenthet majd támaszt: az MSZP.
És ez az MSZP csapdája is. Mesterházyék választhatják az orbáni utat, és megpróbálhatnak megakadályozni mindent, ami érdemi. Ez népszerűség-növekedéssel járhat, és béníthatja a Fidesz-kormányt. Ám az MSZP így épp annak a politikának fordítana hátat, amely a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormányt jellemezte, és amelyre a kampányát alapozza – feltételezve, hogy az „orbáni reformok” valóban progresszívek lennének. De a hátat fordítás is egyfajta Őszöd lenne. Ugyanakkor, ha kiegyezik a Fidesszel, be is betonozhatja a kormányt. E ponton már kattanna a csapda.
Kövér pontosan fogalmaz ugyan, de a kereszttűz-pontosság a Fidesz gondolkodásmódjáról árulkodik. Valóban fontos kérdés, hogy mit kezd Orbán a hatalommal, de hasonló fontosságúvá, hogy mit kezd az MSZP az ellenzékiségével. És nem tudni azt sem, mit kezdenek a demokrácia és a méltányosság őrzői – az államfőtől az Alkotmánybíróságig – egy mindenki számára szokatlan helyzettel. Azzal, amikor már nem a népindulatnak kell engedni egy gyenge kormány ellenében.