Rólunk
- Az Elie Wiesel parlamenti látogatásáról szóló anyag (Magyarország igazi arca, december 10.) második bekezdésében ez áll: „A rendezvény díszvendége Elie Wiesel Nobelbékedíjas író volt, akit 1945ben, tizenöt évesen az erdélyi Máramarosszigetről hurcoltak koncentrációs táborba”.
A tudósítónak (és a szerkesztőnek, olvasószerkesztőnek, stb.) tudnia kellene, hogy a magyarországi zsidókat 1944ben deportálták, az elsők között a kárpátaljaia kat, akik akkor Magyarországhoz tartoztak. Auschwitz 1945 tavaszán már nem létezett, mert 1945 januárjában a szovjet hadsereg felszabadította.
Szécsi Éva
- Azt megszokhattuk, hogy a legtöbb magyar újság minden harmadiknegyedik mondatában nyelvtani hiba van, minden bekezdésében pedig súlyos magyartalanság, nem szólva az alpáriságról – az olyasmiről például, amikor ahelyett, hogy „fölmentették tisztségéből” vagy „elbocsátották” vagy „munkahelye megszűnt”, azt írják, hogy „kirúgták”, hadd legyen minden egyre durvább és közönségesebb.
Ilyesmit már nem is érdemes szóvá tenni. De azért megjegyezném, hogy ha végre megjelenik Erdélyről olyan könyv, amely népszerűvé válhat, s amely szokatlanul kevéssé függ a témában megszokott konjunkturális megfontolásoktól – Bächer Iván új kötete –, akkor nem helyes azt lenyomtatni, hogy „Csíkszeredán” látott napvilágot (Mozaik, december 15.).
Valójában a könyvet Csíkszeredában adták közre.
Ha evvel a rossz szokással nem hagynak föl, bosszúszomjasan megígérhetem, hogy minden erdélyi így fog írni: Pestben, Pécsütt, Sopronon, Szegedüvé.
Tamás Gáspár Miklós