Elképzelhető?

Obama Nobel-békedíját sokan sokféleképpen magyarázzák. A megelőlegezett bizalmon és a személyes teljesítményen túl bizonyára fontos szerepet játszik a díjban annak a negyvenéves emancipációs küzdelemnek az elismerése, amely Marthin Luther King beszédével kezdődött Washingtonban, majd a polgárjogi törvényeken át az első színes bőrű amerikai elnök megválasztásáig vezetett.

A kitüntetést most Obamán keresztül kapta meg többek között Kennedy, aki a szegregáció felszámolását politikailag elindította, az amerikai Legfelsőbb Bíróság, ahol az alapvető ítéletek megszülettek, Hollywood, amely a középosztállyal elfogadtatta, hogy a fekete is lehet jó zsaru, és az amerikai társadalom, mert ezt az egészet végigcsinálta.

Az amerikai feketék és a kelet-európai romák közt sok különbség van, akár a vallás gyakorlásában, akár a kulturális mintákban, akár a közösségükhöz való viszonyban, de minden különbségnél nagyobb az a hasonlóság, hogy a gettóból/telepről csak a szegregáció felszámolásával lehet kikerülni. Ma fehérek tapsolnak Obamának.

De az integráció kezdeti lépései ott sem voltak népszerűek. Amikor az elkülönített iskolákat adminisztratív eszközökkel felszámolták, előfordult, hogy rendfenntartó erőknek kellett a fekete gyerekeket iskolába kísérniük. Az afroamerikaiak jogi szempontból rosszabb helyzetből indultak: a buszokon, vasúton nem ülhettek a fehérek közé, nyilvános helyeken külön vécéket tartottak fenn számukra - ilyen megkülönböztetés ma a romákat nem éri, egy-két diszkót leszámítva.

De jure szegregált iskola sem lehet Magyarországon. A közoktatási törvény 2004 óta szigorúan tiltja az etnikai megkülönböztetést, éppúgy, mint Amerikában. A különbség: ott a jogalkalmazás és a bírósági gyakorlat egységesen kikényszerítette a törvény végrehajtását, az állam és az önkormányzatok nem kijátszani, hanem erősíteni akarták ezt a folyamatot.

Magyarországon az önkormányzatok jelentős része nem tud - egy részük nem is akar - megbirkózni azzal a kétségkívül nehéz feladattal, amit az integrált oktatás megszervezése és elfogadtatása jelent. A bíróságok eddig többnyire számon kérték a közoktatási törvényben előírt és az alkotmányban garantált egyenlőséget. Ezért is elkeserítő az évek óta húzódó jászladányi iskolaper elsőfokú ítélete.

Szemben a korábbi bírósági döntésekkel, ez a mostani ítélet olyan gyakorlatot hagy jóvá, amelyet Amerikában egyértelműen rasszista elkülönítésnek neveznének. Vagy elképzelhető lenne ott, hogy a közpénzből épített iskola egy részét az önkormányzat fallal válassza le, majd kiszervezze egy alapítványnak, miközben az alapítvány mögött is ugyanaz az önkormányzat áll?

Elképzelhető lenne, hogy az épület felújított felében épp annyi tandíjat kérjenek, amennyi a helyi feketéknek már megfizethetetlen, így restaurálva közvetett módon a fekete-fehér elkülönítést egy közintézményben?

És elképzelhető lenne, hogy egy ilyen trükkel egy amerikai bíróságot át lehetne verni? A magyarországit mindenesetre sikerült.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.