A magyarok többsége úgy hitte, hogy a rendszerváltás után rövidesen nyugati jólét köszönt az országra. Csalódniuk kellett. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagy részének szétzilálásával, a feldolgozóipar leépítésével, eladásával közel egymillióan vesztették el munkahelyüket. A munkanélküliek zömét ma is e tömegek alkotják. A keleti piacok szinte teljes egészében való felszámolása, a bankok sokmilliárdos feltőkésítése, a bűnözés növekedése, a közbiztonság megromlása még inkább gyengítette gazdaságunkat. A népesség nagy része mindezt a kapitalizmus, a piacgazdaság következményeként értékelte. A szocialisták '94-es fölényes választási győzelme után a lakosság abban reménykedett, hogy javul a gazdaság helyzete, az életszínvonal, jobb lesz a közbiztonság.

Bármennyire iparkodik a média és a politikai hangadók lejáratni a Kádár-rendszert, a közvélemény-kutatások szerint az emberek többségében nosztalgia él a mindenkiről gondoskodó állam, a biztos munkahelyet, a kiszámítható jövőt biztosító rendszer iránt. Jól érzékeli ezt Chikán Attila is, amikor azt mondja: a korábbi erős állami szociális rendszer mindenütt gátolja az öngondoskodás kibontakozását. Az öngondoskodást azonban tanulni, tanítani kell - már kisiskolás korban. A 2008-as népszavazáson a Fidesz éppen a Kádár-rendszer értékeivel kampányolt a vizit- és a tandíj bevezetése ellen, utalva arra: ingyenesek voltak - maradjanak is azok.

Amikor az Orbán-kormány meghirdette a második diploma ingyenességét, 190 ezren jelentkeztek felsőfokú oktatásra, míg szakmunkásképzésre csak 31 ezren. "A tudásalapú társadalomban számomra fontosabbak a jól képzett szakmunkások, mint a szociológusok és pszichológusok" - mondta Demján Sándor. A hatékonyságot le lehet mérni azon is, hogy hány diákot tanít egy pedagógus. Nos, Nyugat-Európában 25-öt, nálunk 10-et - tette hozzá a TriGránit elnöke. Elvileg ez javíthatná is az oktatás minőségét, ha megfelelő az oktatói gárda. Mint ismert a Gyurcsányék által meghirdetett reformokat, köztük a tandíj bevezetését, ennek tanulást ösztönző hatását a Fidesz megakadályozta. A felsőoktatás szinte toborozza a hallgatókat, sok esetben a minimálisra csökkentve a követelményeket.

Az államnak be kell avatkoznia a piaci folyamatokba, ezért kicsi, de erős államra van szükség - mondja Chikán professzor - majd hozzáteszi: az igazi reformok elmaradtak, nincs mit csodálni azon, hogy az emberek elvesztették bizalmukat az államban, a mindenkori kormányzatban.

Miközben Orbán Viktor idehaza arról szónokol, hogy a balliberális kormány reformjai csak megszorításokat jelentenek és a pénzbehajtást szolgálják, külföldi szakmai berkekben ugyanezeket a reformokat sürgeti. A lakosság nagy része pedig tájékozatlan, sokszor a saját tapasztalatai ellenére is hajlamos elhinni a balliberális kormányt szidalmazó szónoklatokat. Érvényesül a Goebbels-szindróma: ha egy hazugságot sokszor és sokáig ismételnek, előbb-utóbb elhiszik az emberek.

Almási József

Tatabánya