Mártának az egyik dél-alföldi kórházban átszúrták a belét. Ugyanaz az orvos műtötte, aki korábban egy abortusznál már átszúrta egy nő méhfalát, és az asszony belehalt. A doktort fél évre felfüggesztették, de azóta újra dolgozik. Az egyik ügyben megszüntették ellene az eljárást, a másikban büntetőeljárás indult.

Első fokon felmentették a gondtalan veszélyeztetés vádja alól azt a MÁV-kórházban praktizáló orvost, aki felettese szerint az ügyeleti idejére időzítette a szüléseket. Egy nőnek a méhét kellett eltávolítani, a másik belehalt a szülésbe. A doktornak remek magánpraxisa van.

2007-ben a Schöpf-Merei kórházban egy édesanya belehalt a császármetszésbe, az Egészségbiztosítási Felügyelet megbírságolta a kórházat. Ez az ügy nem került nyilvánosságra, véletlenül bukkantunk rá az EBF honlapján.

A tragikus haláleset ugyanabban az évben történt, amikor otthon szülés során egy kisbabának elakadt a válla, és meghalt. Másnap tele volt a sajtó azzal, hogy a bába nem végzett gátmetszést, holott megmenthette volna a gyermeket.

Foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés

Szülészek és egyéb tisztes ősz urak kürtölték tele a sajtót „gerébági” (sose doktorként, mindig csak ilyen kis helyesen emlegetve) súlyos mulasztásaival. Habár az egyik neves szülésznőgyógyász azt nyilatkozta, hogy évente öt kisbaba hal meg vállelakadás miatt kórházban, erre a mondatra már senki sem emlékszik.

Geréb foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vádjával állt az ügyben a bíróság előtt. Egészen mostanáig: a bíró ugyanis váratlanul gondatlanságból elkövetett emberölésre módosítaná a vádat. Dr. Geréb az első orvos, akit ezzel megvádolnak. Az egyik napilap információi szerint a doktornőt várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik.

Bíró vagy ügyész?

Az eddigi tárgyalásokat végigülve úgy tűnik, a bírónő nem rajong Gerébékért; az ügyész szinte meg sem szólal, a bíró helyette is lendületesen képviseli a vádat. Az emberölés vádja és a várható bebörtönzés nemcsak azért nonszensz, mert a legtöbb szülész a hasonló hibákat – a nyilvánosság kizárása mellett – pénzbüntetéssel, vagy ejnye-bejnyével ússza meg, hanem azért is, mert az állam nem teremtette meg a legális és biztonságos otthon szülés feltételeit, mégis számon kéri, diszkriminálja és üldözi az otthon szülésnél segédkező bábákat.

Évente mindössze pár száz nő gondolja úgy, hogy számára az otthoni környezet biztonságosabb, mint a kórházi. Mikola István volt az első egészségügyi miniszter, aki felvetette az otthon szülés szabályozásának szükségességét. De belevágni csak Horváth Ágnes mert. Ő – aki maga még nem szült –, megdöbbenve vette észre, amit a magyar anya pontosan tud: hogy hétvégeken, ünnepnapokon nem zavarjuk meg szüléssel a doktor urakat.

Sok a császármetszés

Közülünk minden harmadik császármetszéssel hozza világra gyermekét, hogy orvosunk nyolctól négyig beoszthassa a napját. Örömmel tágíttatjuk magunkat, mielőtt síelni megy. Nem rezzen az arcunk, ha előre kéri a pénzt. A szülés során úgy fekszünk, nyomunk és hallgatunk, ahogy a doktor úr kívánja.

Horváth Ágnes tehát jól sejtette, hogy a hazai szülészet némi reformra szorul, és ennek része az otthon szülés rendezése is. Ám az évek óta tartó tárgyalási folyamat a távozásával lassan elhalt, és annyira ő se merte megbontani a szent status quót, hogy a szülész-nőgyógyász szakma hivatalos tótumfaktumaihoz legalább hasonló mértékben hallgasson azokra, akik láttak már otthoni szülést, vagyis a bábákra.

A megközelítés a lényeg

Nem a helyszín a lényeg, hanem a megközelítés: a bábák szerint minden fölösleges beavatkozás egy újabbat von maga után. Egy 2003-as felmérés szerint 2002-ben alig volt olyan magyar kórházi szülés, ahol ne lett volna valamilyen beavatkozás. Otthon nincs rutinszerű gátmetszés, burokrepesztés, fájásfokozó injekció. Nem nyomják a hasat, kerülik a fogót, nem siettetik a lepényt. Persze: egészséges terhesség, egészséges mama és baba esetén, a lakóhelyről gyorsan elérhető kórházzal.

Az otthon szülést a kórházival egyenrangúként kezelő Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, ahol orvos van, ott beavatkozás is lesz. A magyar egészségügyi tárca pedig még az otthon szüléshez is orvost állíttatott volna, majd egyéb nehezen teljesíthető feltételekhez kötötte az otthon szülést. A sok duma, hitegetés, egyeztetési blabla után semmi se változott.

A közreműködőket büntetik

Eközben Geréb és társai perében az ügyészség vádponttá tette, hogy a tervezett otthon szülés nem megengedett. Ez így persze nem igaz: jogszabály nem tiltja az otthon szülést, csak a közreműködő egészségügyi személyzetet büntetik. Eldönti helyettünk a magyar állam, hogyan jó szülni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az állam alkotmányos mulasztásban van: a szülés kétféle modellje közti különbségtétel, az egyik előnyben részesítése „sérti az önrendelkezés jogát”, hiszen alkotmányosan igazolhatatlan módon lehetetleníti el az intézeten kívüli szüléseket.

A bábákon a kórházi protokollokat kérik számon, miközben az otthoni szülésnél mások a szabályok. Az ügyészség az egyik ügyben azzal érvel, hogy a kórházban legföljebb harminc percet várnak a lepényre, Gerébék ennél jóval többet. Mindent, ami eltér a kórházi gyakorlattól, a fejükre olvasnak. Sőt szemforgató módon még azt is megkövetelhetik, amit a kórházban sem tart be senki, hogy például a szülészorvos a „szülés helyét nem hagyhatja el, amíg az anya és a gyermek állapota nem kifogástalan” (idézet a vádiratból).

Nincs szabályozás

Mindez távolról sem az ügyészség, vagy a bíróság hibája. Ha az otthon szülésnek nincs egyértelmű és számon kérhető szabályozása – mert a Magyar Állam nem alkotta meg ezt –, akkor a jogalkalmazók csak a dolgukat teszik. A bíróság Geréb perében azokra a szakértőkre támaszkodik, akik a kórházi körülményeket ismerik.

A vádirat azt is Geréb és vádlott-társai terhére rója, hogy a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elveti az otthon szülést. Az SZNSZK két, az otthon szülést ortodox módon elutasító állásfoglalásának állításait több orvos cáfolta, volt, aki egyenesen az adatok meghamisításával bátorkodott megvádolni az urakat, mert az otthon szülést biztonságosnak ítélő nemzetközi adatokat kissé, khm, eltérően értelmezték. Gerébéket mégis ezen állásfoglalások alapján küldik majd börtönbe.

Ha tesznek valamit a bábák, az gondatlan veszélyeztetés, ha nem tesznek, az a segítségnyújtás elmulasztása. Ha nem jelentik az adatokat, gondatlanok, ha jelentik, magukat jelentik föl, hisz a bábaságnak nincs szakmakódja, nincs rá ÁNTSZ-engedély, tehát a bábák nem is gyakorolhatnák hivatásukat. Előbb diszkriminálják, aztán kriminalizálják őket.

Ez a történet korántsem néhány megszállott magánügye. Rólunk szól, magyar nőkről, akiknek a jogbiztonsága sérül, amikor az állam nem teljesíti jogalkotási feladatát. Gyermekeink megszületésének minőségét befolyásolja, mi történik vele és édesanyjával a szülés során. Geréb meghurcolása nem egy bába kálváriája, hanem a magyar demokrácia rövidlátó ostobasága.

A szerző újságíró