Bizonyára legalább annyit jelent az idős emberek számára a lelki segítség, mint az anyagi támogatás, mert az életkorral együtt nő az emocionalitás, az érzelmi gazdagság. Tartós emlék számomra annak a 86 éves embernek a kívánsága, aki Hajdúszoboszlón Longável Lajos órásmestert arra kérte, hogy a rossz kakukkos óráját javítsa meg, mert csak a kakukk szól hozzá félóránként.

Feleségemmel együtt notórius tévéhíradó-fogyasztók vagyunk, és csak fehér holló számba megy az, amikor nemes tettekről tesznek említést a televízióban. Ehelyett politikai csetepaték, hátborzongató események uralják a televíziók műsorát. Pedig a nehéz körülmények között élő embereken segítő tettekről szóló tudósítások minden bizonnyal felerősítenék a társadalomban a pozitív érzéseket, amelyek talán a legnagyobb "hiánycikknek" számítanak.

A híradó megtekintése után azonnal elolvastam a Népszabadság november
7-i számában Almási Miklós Az új magány című írását. Valós képet tár fel az emberi lelket támadó kórról, jól ecsetelve azokat a társadalmi körülményeket is, amelyek felerősítik a lélekrombolást, a pozitív érzelmek megsemmisülését. Valóban szerencsém volt, hogy a híradó tudósítása után ezen figyelemfelkeltő gondolatokkal foglalkozhattam.

Sajnos nemcsak a televízió, hanem az oktatási rendszer is ludas abban, hogy - Almási Miklós szavaival élve - lélekvesztett atomberek vagyunk. Hol vannak már azok a szép napok, amikor például a középiskolákban a diákok hetente egyszer délutánonként találkoztak és nem tanórai foglalkozáson vettek részt. Szép emlék számomra, amikor középiskolás tanítványaimmal délutáni foglalkozásokon a szociológiai felmérések módszereiről társalogtunk, elkészítettük együtt a kérdőíveket, aminek alapján megtörtént a szociológiai vizsgálat. Ez a délutáni elfoglaltság sokkal inkább formálta a közösséget, mint a délelőtti tanórák. A jelenben a középiskolák többségében az utolsó órai kicsengetés után mindenki rohan haza, és délutánonként vége a közösségi életnek.

Nemcsak az iskolák, hanem a munkahelyek többsége is a magány melegágya, amit sokszor felerősít a média, most nem szólok a politikai elit felelősségéről, pedig az is megérne egy "misét".

Dr. Takács Imre

Hajdúszoboszló