A lap október 22-i számában Derdák Tibor, a sajókazai dr. Ámbédkar Gimnázium tanára figyelemre méltó gondolatokkal ajándékozta meg az olvasót (Sajókaza polgára).

Számomra különösen élményt jelentetett ezen írás, mert felvillantotta gyermekéveim szép emlékeit is, amikor a balmazújvárosi faluvégi ház udvaráról elindultam hortobágyi bolyongásra és az udvar szomszédságában lévő cigánysoron keresztül megérkeztem a délibábok világába. A cigánysoron lakó Dihen család különösen jó kapcsolatban volt vegyesboltot üzemeltető szüleimmel, én pedig a Sándor gyerekkel sokat játszottam.
40 éves pedagógiai életutamon középiskolákban, felsőfokú oktatási intézményekben tanítottam, kevés roma tanulóval találkoztam, ennek ellenére szólok arról, hogy a romákat nevelő pedagógusok milyen személyiségjegyek birtokában tudnak eredményesen nevelni. Bízom abban, hogy a cigány diákokat tanító nevelők kiegészítik véleményemet. Igen hasznos lenne, ha az arra illetékesek a témában gondolatcserére hívnák a pedagógusokat, ezzel is segítenék a nélkülözhetetlen társadalmi integráció megvalósulását.

Derdák Tibor szerint „nem kell speciális roma oktatást kialakítani, hiszen ezek a fiatalok ugyanolyanok, mint bárki más. Talán csak szeretni kell őket". Való igaz, hogy a cigányság élethelyzetet szociokulturális háttere különböző, ezt a másságot azonban jól kell ismerniük azoknak, akik cigány tanulókkal foglalkoznak. Az a nevelő, aki ismeri a cigányok életvitelét, szokásait, csak az képes eredményesen foglalkozni a tanulókkal. Ehhez azonban igen nagy empátiára van szükség. Azoknak a nevelőknek, akik cigány gyerekeket tanítanak, különösen fontos a pozitív személyiségjegyek kialakítása, amelyek közül elsőbbsége van a gyermekszeretetnek. Ha ezzel a tulajdonsággal rendelkezik a nevelő, csak akkor képes olyan jellemvonások felerősítésére, amelyek eleinte csak csírájában vannak jelen. Ugyanis a gyermekszeretet miatt a tanár igyekszik kiemelni a cigány gyermeket élethelyzetéből, így a nevelőben felerősödik a gondolkodtatás képessége, amivel a roma tanulót az új ismeretek birodalmába kalauzolja. Ez a nevelési cél azonban csak akkor megalapozott, ha a tanár az együttgondolkodás képességével is rendelkezik.

Ezen jellemvonásoknak alapos felkészültséggel, tudással kell párosulni, ami lehetővé teszi, hogy a tananyagot úgy tálalja a tanár, ami az adott helyzetben a legeredményesebb. Amennyiben lehetőség van rá, humorral fűszerezve célszerű az új ismereteket közölni, ami egyrészt feloldja a tanórai feszültséget, másrészt segíti a tananyag elsajátítását. A cigány gyermekek eredményes nevelése is megköveteli, hogy a pedagógus az őszinteség, az igazságosság alapján tanítson. Különösen fontos a szép magyar beszéd. A roma tanulók körében elengedhetetlen az is, hogy a nevelő konfliktusmegoldás és a kompromisszumok helyes alkalmazásának képességével is rendelkezzen.

Nélkülözhetetlen, hogy az illetékesek fokozott figyelemmel kísérjék a roma gyermekeket tanító pedagógusok munkáját, és az arra érdemes nevelőket anyagi és erkölcsi elismerésben részesítsék.

Dr. Takács Imre
Hajdúszoboszló