Retrohaderő retroköltségvetéssel

1. A Magyar Honvédség az elmúlt négy év során sokszor bizonyított. A honvédség társadalmi támogatottsága mára már jelentős, és ez azt mutatja: honfitársaink fontosnak tartják hazai és nemzetközi feladatait, és elismerik a feladatok magas színvonalú ellátását. A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján a Magyar Honvédség 68 százalékkal az első három legelismertebb intézmény közé tartozik.

2. A honvédelem nemzeti üggyé vált, amelynek érdekében, ha viták mellett is, de képesek összefogni a parlamenti pártok. A kormány és az ellenzék közös érdeme, hogy sikerült nemzeti konszenzust kialakítani az alapvető honvédelmi kérdésekben, a honvédelmet érintő országgyűlési javaslatokat a parlamenti pártok széles körű támogatásával fogadták el.

3. A szervezeti korszerűsítés sikeres volt. A változtatások a Honvédelmi Minisztérium átalakításával kezdődtek, amely 2006 végére be is fejeződött. Ennek eredményeként a minisztérium átláthatóbbá és egységes elvek mentén működővé vált. A honvéd vezérkar teljes körűen beolvadt a minisztérium szervezetébe. A minisztérium létszáma 151 fővel, 650-ről 499-re csökkent (ezen belül a főosztály-vezetői szintű beosztások száma 25-ről 11-re). Ezzel megszüntettük a felesleges "vízfejet" a honvédelmi vezetésben.

4. 2007. január 1-jével létrehoztuk az Összhaderőnemi Parancsnokságot. Ez a Szárazföldi, a Légierő és a Logisztikai és Támogató Parancsnokságot egyesítette, ésszerűsítve a szervezeti felépítést, biztosítva a döntések gyorsabb meghozatalát, egyszerűbb és egységes elvek szerinti előkészítését. Az új szervezet a korábbinál (1400 fő) sokkal kisebb létszámmal, összesen 500 fővel működik. Az egységes parancsnoksági szervezet kialakítását elismerően értékelték a NATO vezető köreiben is.

5. A minisztérium háttérintézményeit is jelentős mértékben átalakítottuk, az észszerűsítés nyomán a korábbi 32 hivatalból és háttérintézményből hét maradt: a Fejlesztési és Logisztikai Ügynökség, az Infrastrukturális Ügynökség, a Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség, a Védelmi Hivatal, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat és az Ellenőrzési és Hatósági Hivatal.

6. A Magyar Honvédség katonai szervezeteinek korszerűsítése 2007-ben befejeződött, a jelenlegi követelményeknek megfelelő haderőstruktúrát kialakítottuk. Helyőrség és alakulat megszüntetésére utána nem volt szükség.

7. A létszámösszetétel 2006 óta összességében kedvező irányba változott: nőtt a csapattagozatba tartozó szervezetek vezető szervekhez viszonyított létszámának aránya. A bürokratikus vezetés létszámának minimalizálásával és a csapatbeosztások minél teljesebb feltöltésével egészségesebb belső arányokat alakítottunk ki.

8. A szemléletváltás nyomán jelentős előrelépést értünk el az új szolgálati kultúra kialakításában és megszilárdításában. Mára az állomány minden tagját a versengő munkaerőpiac szereplőjeként kezeli a minisztérium. Nagyobbak a követelmények, ám ezzel együtt a katonák képzettsége, tudása is jelentősen bővült. Példaként említendő, hogy ma már a magyar tisztek, tiszthelyettesek 78 százaléka beszél idegen nyelven.

9. A védelmi költségvetés az elmúlt években folyamatosan növekedett, de a NATO átlagához képest továbbra is viszonylag alacsony a GDP-arányos finanszírozás. Vagyis a védelmi költségvetés aránya nem nőtt a korábbiakhoz képest, viszont reálértékben növeltük a honvédelemre fordított kiadásokat. Olyan időszakban, amikor a magyar társadalomra nehezedett előbb a pénzügyi konszolidáció, majd a gazdasági világválság. 2009-ben várhatóan tarjuk a GDP-arányos kiadási szintet.

10. A 2010-es költségvetés biztosítja a védelmi kiadások GDP-arányos szinten tartását, ami nagy eredmény. Számot vet Magyarország helyzetével, a világgazdasági válság enyhítésének feladataival. Megalapozottságát mutatja, hogy a költségvetés most folyó vitája során az 1600 módosító javaslatból egyetlenegy - Kovács Kálmán SZDSZ-es képviselő által benyújtott - javaslat érinti a Honvédelmi Minisztérium költségvetését. Ő csökkenteni kívánja a védelmi kiadásokat.

11. 2007 óta a fejlesztésre fordítható pénzügyi források aránya a tárca költségvetésén belül minden évben meghaladta a 20%-ot. Az Országgyűlés által elfogadott zárszámadás szerint ez 2006-ban 27,9%, 2007-ben 23,5%, 2008-ban 27,9%. A 2009-es költségvetés 23,5%-t tartalmaz.

A fejlesztések közül kiemelkedő jelentőségű: a) A JAS-39 Gripen repülőgépek hadrendbe állítása 2008 végén. Ezzel légterünk védelmét a térség egyik legmagasabb harcértéket képviselő repülőeszköze biztosítja. A 14 gépből álló Gripen-flotta 2010. január 1-jétől átveszi a magyar légtér védelmének feladatait.

b) A NATO nehéz légiszállító ezred Pápára települése. A komoly elismerést is jelentő döntés értelmében Magyarország ad otthont a szövetség egésze szempontjából is jelentősnek tekinthető három C-17 típusú nehéz szállító repülőgépnek és a kapcsolódó logisztikai hátteret biztosító szakszemélyzetnek. Ennek az ezrednek a Pápára települése nemcsak katonai szakmai hozadékkal jár, hanem a környék gazdasági életének élénkülését is eredményezi.

c) Folytatódott a gépjármű-beszerzési program és a harcjárművek modernizációs programja, melyek keretében 146 darab BTR-80 harcjármű modernizációja történt meg. Fontos előrelépésként értékelhetjük az erők megóvásával (Force Protection) és az erők mobilitásának növelésével kapcsolatos eredményeinket. Ezen belül is jelentős volt a fejlesztés a Magyar Honvédség tűzszerészképességei terén, amely mára korszerű felszerelésével és kiválóan kiképzett katonáival a feladatok teljes spektrumán képes megfelelni a kihívásoknak, ideértve a hagyományos katonai robbanóeszközök és a házilag gyártott robbanóeszközök hatástalanítását és megsemmisítését is. Modernizáltuk a katonák egyéni felszerelését, fegyverzetét, különös tekintettel az egyéni védelemre - ezeket az eszközöket már rendszeresítettük.

d) A kiképzés költséghatékonyságának növelése érdekében tökéletesítettük a meglévő gyakorló és kiképzést segítő berendezéseinket, rendszereinket, növeltük azok kihasználtságát. 2008 decemberében átadtuk az új repülő- és helikopterszimulátor-központot a hajózó állomány kiképzése, a leendő pilóták kiválogatása érdekében. Itt egyúttal lehetséges a rendőrség és a mentők pilótáinak gyakoroltatása is.

S végül, de nem utolsósorban: Kovács Gyula nyugállományú alezredes állításával ellentétben "Szekeres Imre és kommunikációs stábja" soha nem próbálta azt a látszatot kelteni, hogy "karjában hozta el a haderőt egy új világ küszöbéig". A honvédelmi miniszter nyilatkozataiban minden alkalommal világossá tette, hogy az elért eredmények a magyar katonák kiváló képességeinek, felkészültségének köszönhetők.

A szerző a Honvédelmi Minisztérium szóvivője