Műemlékek védelmében

Két olyan íráshoz szeretnék megjegyzést fűzni, amelyekkel - egy-egy mondatot kivéve - egyetértek.

Építkezések a letűnt nagyáruházak romjain című cikkében teljesen igaza van Szalai Annának (október 20.). A beköszöntő sorok különösen igazak: "Lebontják, átépítik, sorsára hagyják - tipikus budapesti nagyáruházsorsok. Nyugat-Európában évekkel korábban programok születtek a belvárosi kereskedelem felélesztésére."

Amiért tollat ragadtam, az egy tévedés. A szerző a sok bontás-átépítés jogos kritikája között pozitív hírként közli, hogy "a Reáltanoda utca 8. úszta ezt meg, mivel a ház műemléki védettség alatt áll." Sajnos nem úszta meg.

Eddigi információim szerint összesen két barokk lakóház maradt meg Pest városából a XXI. századig. Az egyik a volt Krist-ház, avagy Péterffy-palota, amelyet az emberek mint Százéves éttermet ismernek leginkább. A Budapest lexikon így ír: "A pesti barokk világi építészetnek úgyszólván egyetlen emléke, többi társa sorban áldozatul esett a Belváros rendezésének." Az "úgyszólván" elég pontos kifejezés ezúttal. A Reáltanoda utca 8. volt a másik. De nem volt annyira feltűnő, mert homlokzatát a reformkorban átalakították.

Az új épületegyüttes négy ház helyén áll. A volt Úttörő Áruház és jobboldali szomszédja, valamint a hátuk mögötti Reáltanoda utca 8-10-es számú házak helyén. Kiürítették akkoriban a két további szomszédot, s azóta is üresen rogyadozik a Kossuth Lajos 13. és mögötte a védett Blaskovics-palota (Kincsem istállójával együtt), a Reáltanoda utca 12. Majd csak összedőlnek maguktól is!

Amikor még csak a bontások értek véget, de még nem kezdődött meg az az új épület alapozása sem, s a négy ház hűlt helyén már szabadon fújt a szél, egyetlen egy ház pincéje tárult föl csupán, s az éppen a Reáltanoda utca 8. pincéje volt. Markolóval zúzták szét felülről a barokk boltozatokat, hogy eszébe se jusson senkinek azokat helyreállíttatni. Hasonló témákkal foglalkozó publicistaként magam is ott voltam kamerával a helyszínen, és közzé is tettem ezt az állapotot a televíziós képernyőkön. A lebontott Úttörő Áruházzal és szomszédjaival éppen szemben lévő, a Kossuth Lajos utca páros oldalán működő Budapesti Városvédő Egyesület kiállításon mutatott be 2007 őszén tizenkét hasonló esetet, s köztük a Reáltanoda 8. szomorú pusztulását is.

A műemlékrombolásért 17,5 millió forintos bírságot szabott ki a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal. Ezt a fellebbezés után elengedték, arra hivatkozván, hogy a beruházó vállalta, hogy a házat visszaépíti! Ennek a beruházó - végül - eleget tett. A ház látványa ma bárkit, tapasztalt újságírót is megtéveszthet, de az már nem az elpusztított barokk pesti lakóház, csak a makettja. "Úgyszólván".

És a másik megjegyzés:

Nagy József Illanó közpénz címmel megjelent írásának (október 27.) nagyon nagy valószínűséggel mindenben igaza van, magam is gyanakszom olykor-olykor. Csak egy dolog esett nagyon rosszul, a kiválasztott kép, pontosabban annak aláírása. Ez így szól: "Margit híd: felújítani drágább, mintha újat építenének." Ez egyrészt azért nem igaz így egy az egyben, mert mint ahogy az egész cikkből kiderül, egy új híd is lehet drágább, mint a valódi beruházási költsége, másrészt talán mégsem kellene lebontani Budapest egyik fontos, jellegzetes műemlék építményét csak azért, mert első pillanatban úgy látszik, hogy a bontása és a helyén megépítendő új híd lehetne akár olcsóbb is. Biztosan nem gondolta komolyan az sem, aki a képaláírást kitalálta. Nem akarok csacsi példákat sorolni, hogy például mennyivel olcsóbb lenne egy új Országház, mint a régit tatarozni, s ma már egy gusztusos modern templom épülhetne akár a Mátyás-templom hosszadalmas tatarozása helyén, helyett...

Szóval, el a kezekkel, már ami a bontását illeti, és minél több szorgos kezet oda, annak érdekében, hogy régi fényében újulhasson meg, hogy díszítse továbbra is a Dunát, Budapestet, Magyarország közepét 1876-ban avatott második állandó Duna-hidunk, mely keresztségben a Margit nevet kapta.

Ráday Mihály

Budapest

Kedves Ráday Mihály, a cikkben szó sincs arról, hogy javasolnánk a hídbontást. Pusztán megismételtük, amit a politika állít: újat építeni olcsóbb lenne, mint a jelenlegit felújítani. Vagy inkább: felújítani drágább, mintha újat építenénk. Továbbgondolva: azért ilyen mocskosul drága a "projekt", emberek, mert ezt a műemléki izét kell tataroznunk.

Maximális tisztelettel:

Nagy József

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.