Az ülés jegyzőkönyve szerint valaki közbeszólt: "De még jó!" Igen, még jó, nekem is van a 70-es évekből működő bakelitlemezes gramofonom, orsós magnetofonom, de ha unokáimat zenével kívánom lekötni, beteszem rádióm apró nyílásába a pendrive-ot, vagy keresek valamit a YouTube-on. Az élet szinte minden területén közelítünk a civilizált világ átlagához, felháborító, hogy pont a sereg technikai szintjét hagyjuk meg a Sokol rádiók és a tüzes tévék szintjén.

A 2009-es költségvetés tervezése során a honvédelmi tárca optimista volt, a kiadások évenkénti növekedését tervezte: 2009-ben 312 milliárd, 2010-ben 365 milliárd, 2011-ben 393 milliárd, 2012-ben 425 milliárd.

Ezt eddig minden kormány eljátszotta. Juhász Ferenc 2003-ban 2006-ra kívánta elérni a 426 milliárdot, aztán már a tervezési ciklus első évében kiderült, hogy szó sem lehet a kiadások növeléséről, sőt rendszerint csökkentés következett. 2010-ben a prognosztizált 365 milliárd helyett 279 milliárd jut a tárcának. A költségvetés belső struktúrája is romlott, a személyi kiadások viszik el a költségvetés 47,3 százalékát, a dologi kiadások a 47,6 százalékát, a maradék 5,1 százalék jut fejlesztésre, felújításra az indoklás szerint. Átszámoltam, nekem csak 3,4 százalék jött ki.

A honvédelmi miniszter három, NATO-partnereinknek tett ígérete nem teljesül:

1. Nem növekszik a katonai költségvetés aránya a GDP-hez viszonyítva.

2. Nem tudjuk tartani az évi 20 százalékos beruházási, fejlesztési arányt.

3. Nem sikerült létszámcsökkentésekkel a tárca bérjellegű kiadásait 113 milliárdra leszorítani, 2010-ben ez 132 milliárd lesz.

A miniszter tesz egy erőtlen kísérletet az első két probléma áthidalására az indoklás utolsó mondatában: a HM költségvetésében a 279 milliárd kiadási főösszegen felül 29 milliárd szerepel "hadfelszerelés-fejlesztési programokra", de ez csak a kormány engedélyével használható fel. Azt hiszem, ezt hívják kutya vacsorájának. A 2009-es költségvetés tisztességesebb volt, zárolt egyensúlyi tartaléknak nevezett 29 milliárdot, és annak jelentős részét el is vonták a HM-től, és ez 2010-ben sem lesz másként. A HM sem veszi komolyan ezt a "hadfelszerelés-fejlesztési programot", semmiféle tervet nem készített az esetleges felhasználására. Ez a 29 milliárd egyedül NATO-partnereink vakítását szolgálná, ha hajlamosak lennének a vakulásra.

A költségvetés indoklása tartalmazza a tárca létszámadatait állománykategóriánként: tábornok és tiszt: 5703, zászlós és tiszthelyettes: 6881, szerződéses legénység: 6299, tanintézeti hallgató: 500, köztisztviselő: 197, közalkalmazott: 6920, összesen: 26 500.

Évek óta nem változik a képlet, egy tisztre nagyjából egy tiszthelyettes, egy szerződéses és egy polgári alkalmazott jut. Ha figyelembe vesszük az ÁSZ áprilisban kiadott jelentését az 1142 tiszt, 1357 tiszthelyettes, 2945 szerződéses hiányáról s a 850 fős közalkalmazotti többletről, akkor látható, hogy az állománykategóriák közötti arányok még a bemutatottnál is kedvezőtlenebbek.

Amikor Szekeres Imre 2006-ban átvette a tárcát, az összlétszám 29 682 fő volt. A miniszter 4100 fős létszámcsökkentést ígért. Ám a 2008-as költségvetés indoklásában 28 521 fő volt a költségvetési létszám. 2008 őszén Szekeres Imre a parlament elé járult, s kért 1000 fős létszámemelést 2009-re. Gondolhatnánk, hogy ez megjelent a 2009-es költségvetésben. De nem. Csak sejthető, hogy a szerződésesek felvételében tapasztalt némi élénkülés ellenére hogyan lett a 2010-es költségvetési létszám 1736 fővel alacsonyabb. A miniszter a költségvetési létszám csökkentésével beismerte, hogy képtelen a működőképességet veszélyeztető hiányokat megszüntetni. A költségvetés indoklásában megtalálhatjuk a tárca részletes létszámadatait (lásd táblázat).

A táblázatból láthatjuk, annak ellenére, hogy a miniszter a végrehajtók létszámának növelését ígérte a vízfej rovására, a mutatvány megbukott, a tárca létszámcsökkenésének egésze az Összhaderőnemi Parancsnokságnál, azaz a végrehajtóknál realizálódott, a központi szervek létszáma szinte semmit nem változott. A végrehajtók és a központi szervek aránya 60:40 százalék. Ha figyelembe vesszük, hogy az ÁSZ által nyilvánosságra hozott 5444 főnyi hiány zöme a végrehajtókat érinti, máris kiderül, hogy a központi szervek és háttérintézményeik létszáma közel azonos a végrehajtókéval. Ebben sem történt változás kb. 10 éve.

A táblázat bérköltségekre vonatkozó részét látva leginkább fejlesztési és logisztikai ügynök szeretnék lenni. A bérjellegű költségek 64 százaléka a rendszeres havi juttatás, 36 százaléka jutalom, túlszolgálati díj, készenléti díj, ügyeleti díj, napidíj, devizaellátmány, költségtérítés, egészségügyi és nyugdíjpénztári tagdíj. A rendszeres havi juttatásokban is aránytalanul nagy a pótlékok aránya. Csak a szerződéseseknek szóló tájékoztató füzetben 40-féle jogcímet találtam pótlékok folyósítására. A pótlékok és a béren felüli juttatások teljesen szétverik a beosztásra és rendfokozatra alapozott hierarchikus rendszert. Lehetséges, hogy valaki a pótlékaival és a béren kívüli juttatásaival meghaladja több beosztási kategóriával és rendfokozattal felette álló illetményét is.

A HM évek óta manőverezik a fel nem töltött helyek bértömegével. Béremelést nem lehet belőle végrehajtani, ezért különféle pótlékok kitalálásával próbálják egy részét szétosztani. Nemrég visszahozták a korpótlékot. Jól jön ez a központi szervek nehéztisztjeinek, de nem hiszem, hogy bármire is ösztönözné a pályakezdő katonákat.

Szekeres Imre és kommunikációs stábja szeretné elhitetni, hogy minisztersége alatt 20 éves folyamatokat zárt le, karjában hozta el a haderőt egy új világ küszöbéig. Nem, nem és nem. A miniszter és csapata folytatta elődei hagyományait, tovább rontotta a hadstruktúrát, összeomlott a humánerőforrás-gazdálkodás, a Magyar Honvédség megsemmisült, életjelet egyedül a missziókban képes produkálni.

Emberek és forintok

*Egy főre jutó bruttó havi bérjellegű kiadások (ezer forintban)

A szerző nyugállományú alezredes