A hamis szavazócédulák 9o százalékán az ő neve szerepelt. Karzait a tálib rendszer bukását hozó háború után az amerikaiak "találták ki". Amióta hatalmon van, egy hatalmas, kicsi részt magyarokat is fölvonultató nemzetközi haderő támogatja őt a megdöntött rendszer újraéledt maradékaival szembeni háborúban, az ország és a demokrácia "újjáépítésében".

Amióta hatalmon van, dollármilliárdok ömlöttek be országába és erősen gyaníthatóan az ő és a vele egy húron pendülők zsebébe. Pártfogói mindig is tudták róla, hogy "hasznos gazember". Meg kezelhető is, hisz lám, ismervén önnön korlátait, belement, hogy az elnökválasztásban második fordulót tartsanak. (Washingtonból csúnyán "beszóltak" neki.)

Ami a demokráciát illeti, ez olyan tünemény, amelyet megfelelő hagyományok, polgári éthosz nélkül akármennyi pénzzel, csábítással, erőszakos rábeszéléssel se lehet művi úton megteremteni. Szép, hogy Afganisztánban minden tálib fenyegetés dacára sok millió ember bátorkodott el a szavazóurnákig még augusztusban, de a George W. Bush által küldetéses hittel hirdetett közel- és közép-keleti továbbá előázsiai "demokráciateremtés" kudarcára nincs ékesebb bizonyíték, mint az az orbitális csalássorozat, amely az afganisztáni elnökválasztáson lezajlott.

De: komolyan gondolta-e valaki is, hogy egy olyan országban, ahol a kvázifeudális és törzsi függőségek láncolata épült be az emberek életébe évszázadok óta, afféle hipp-hopp alapon végbemegy a megtérés a Napnyugat demokratikus mintáihoz? Ez eddig még kevés helyen sikerült. Vagy ha igen, akkor (előbb) a jelöltállításba vagy (utóbb) a demokratikus úton létrejött rendszer működésébe "csúsztak hibák".

Hogy közeli példákat mondjak: az ugyancsak dollármilliárdokkal megtámogatott Bosznia-Hercegovinában, tőlünk kőhajításnyira, a teljhatalommal felruházott európai főbiztos hetenként, ha nem naponként rugdalja ki a választott vezetőket, mert azoknak nem a legerősebb oldaluk a törvénytisztelet. Oroszországban Putyinék bohózatot csináltak a minapi önkormányzati választásokból. "Ahol nincs demokrácia, ott nincs demokrácia". Lehet csinálni, ám - ha nem is örökké, azért emberöltőkön át - féllábas lesz.

Ami Afganisztánban történt, attól Amerika megriadt. Obama egyelőre - amíg az elnökválasztás második fordulója nem tisztázza a viszonyokat(?) - nem küld oda több katonát. Noha elvben egyet lehet és kell érteni azzal, hogy nincs az az ár, amit ne kéne a tálibok (az al-Kaida visszatérése) ellenében megfizetni, az agyakban és a zsigerekben máig él Vietnam leckéje: iszonyú áldozatok árán tartottak életben az ország déli felén egy illegitim, csaló és korrupt rendszert, amely végül pártfogóival egyetemben megbukott.