1989-ben kikiáltották a harmadik köztársaságot. Mára kiderült, hogy nem olyan lett, mint amilyenre a nép vágyott. A sorsát nem maga határozza meg. Ez nem az a köztársaság, amely a köz érdekeit képviseli. Ez a rendszer - a rendszerváltás, már létrejöttekor szétvert minden olyan intézményt, amely az egyszerű munkásembert képviselte, ahol szólhatott saját igaza érdekében. A mai hatalmi szervekben hiánycikk a kétkezi dolgozó.

Ez nem az a respublika, amelyről Petőfi álmodozott. Amíg a hatalmat önmaguk érdekeit képviselő urak gyakorolják - a szegény még szegényebbé, a gazdag még gazdagabbá lesz. A társadalom tekintélyes részét alkotó középosztály is megindult a lejtőn lefelé.

Ez nem az a köztársaság, amit 1945 után akartunk - nem hozott biztonságot sem gazdasági, sem szociális téren. A megélhetési költségek állandóan emelkednek, megszaporodtak a koldusok, a hajléktalanok, a bűnözésből élők. A parlamentben szunyókáló, olvasgató, beszélgető képviselők csak magukat képviselik, egymás múltjában vájkálnak, mocskolódnak.

Ez a rendszer azért vált rendszerválsággá, mert ebben a köztársaságban csak egy nagyon jól élő kisebbség mondhatja: itt demokrácia van.

Ez nem az a köztársaság...!

Wennesz Ottó

Budapest