Egy Sepp
A Blatter-látogatások száma az igazi eredmény, a magyar futballsikerek mértékegysége az egy Sepp. Az U20 ugyan váratlanul jól szerepelt, megérdemli a dicséretet, de nehezen hihető, hogy a futball két új nagyhatalma Magyarország és Costa Rica. És az utánpótlás leginkább a lehetőségről szól, a hazai labdarúgás általános állapota pedig oly távol van a nagyvilágétól, mint hazánk Dél-Afrikától.
De az MLSZ elnöke szerint a vb-selejtezősorozat is maga volt a diadalmenet. Hogy kezdettől fogva erről papolt, azt - ha nem is könnyen - ki lehetett bírni, elvégre a mellébeszéléstől, pláne, ha az ömlik, akár a zuhatag, egy idő után érzéketlenné válik az ember. Ráadásul, mindenki tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb elérkezik az igazság pillanata (ahogyan menthetetlenül eljött az a szintén hazugságokkal terhelt utóbbi két évtizedben), így hát a józanabbakat leginkább az érdekelte: mit mond majd Kisteleki, ha vége lesz a dalnak?
A legszörnyűbb, hogy ugyanúgy beszélt, mint addig. Egyebek közt a közszolgálati televízióban is szemrebbenés nélkül állította, hogy a válogatott prímán megfelelt a várakozásoknak, Erwin Koeman kapitány pedig kiváló munkát végzett. (Még szép, hiszen a szövetség elnöksége már a nyáron, "albán, máltai" mámorában meghosszabbította a szakvezető szerződését.) Csak az a negyedik hely... Amely a valóságot rögzíti.
Kevéssé diplomatikusan.