A Józsefváros mélyén

Az életből vett példák átélhetővé teszik a valóságot. Meg a hazugságot. Hiába csökkent Magyarországon az utóbbi években az emberölések száma a felével, a bűncselekményeké az ötödével, akkor is a rendelkezésünkre áll még évente másfél száz emberölés és több mint négyszázezer bűncselekmény, hogy azt példázzuk velük, amit csak akarunk. Minden normális ember együtt érez az áldozatokkal, a Tavaszmező utcában megtámadott diákkal például, és összeszorul a torka, ha a helyükbe képzeli magát.

Az összeszorult torok hitelesíti számára azt a "tanulságot", hogy "fehér ember" már be nem teheti a lábát a "nyóckerbe", mert azt az állam átengedte a bűnözőknek, kiszolgáltatva nekik minden polgárt, akinek arra van dolga vagy lakása.

Ezt az ordas hazugságot fideszes pártagitkák terjesztik, és a kerület fideszes alpolgármesterének honlapja cáfolja: "A Józsefvárosi Önkormányzat több éve tartó rendkívül nagy anyagi ráfordítása mellett a Józsefvárosi Térfigyelő Rendszerrel olyan óriási eredményeket lehetett elérni, ami még ma is ritkaság a közbiztonság rövid távú javítása terén.". A közterületi bűncselekmények száma az alpolgármester szerint a negyedére esett vissza. A Józsefváros persze még így is Budapest egyik legkevésbé biztonságos kerülete, de aki szeretné, hogy biztonságosabb legyen, az nem eltagadja, hanem elismeri az eddigi összpárti erőfeszítéseket. Az eltagadás azt üzeni a politikusoknak, hogy nem éri meg, az elismerés meg azt, hogy megéri. Ha az olvasó nem veszi a fáradságot, hogy összevesse a példákat az összképpel, a tendenciákkal, s a sajtó nem segíti ebben, akkor az elrettentő példák éppenséggel az elrettenésre szaporíthatják az okot. Általában: ahogy a romlás tagadása a további romlás biztosítéka, úgy a javulás tagadása a további javulás gátja.

Aki eddig azt hitte, hogy a rasszista indíték büntetése nem az ő ügye, hanem cigányoké, zsidóké, feketéké, araboké, többé nem hiheti azt. Eddig az volt a jellemző, hogy az erőszak rasszista indítékát a legnyilvánvalóbb esetekben is eltüntették, meg sem próbálták bizonyítani, s ha próbálták, ritkán sikerült. Négy évvel ezelőtt egy uniós tanulmány is megállapította, hogy Magyarország minimális erőfeszítést tesz a rasszista bűncselekmények elleni harcra, a tíz ujjunk elég, hogy megszámoljuk, hány ilyen eljárás indul évente. Sorolhatjuk az elképesztő eseteket. Egy fekete bőrű magyar polgárt nem engedtek be egy szórakozóhelyre, s a biztonsági őrök, miközben verték, azt tanácsolták neki: "Fekete majom, menjél vissza Afrikába!". Ez sem volt elég rasszista indítéknak. Neonácik Szigetváron rendőri szakban elismerték, hogy cigány mivolta miatt támadtak meg egy asszonyt, a bíróság előtt ezt letagadták, és sima garázdasággal megúszták. A különbség több börtönév.

Ha ez a gyakorlat folytatódik, akkor bármit kiabáltak a Tavaszmező utcában támadó romák, nem fogják megkapni ezeket az éveket. Akkor továbbra sem számít majd, ha magyarságunkért, cigányságunkért, zsidóságunkért, melegségünkért vernek minket. A kedves olvasó, bármely kategóriá(k)ba tartozik a fentiek közül, bizonyára a joguralom és jogegyenlőség híve. Azt kívánja, hogy ha a valóságban van rasszista indíték, akkor az ítéletben is legyen. Roma és romaellenes rasszista esetében egyképpen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.