Ez azért meglepő. Ha a megszépítő messzeség sokakkal feledteti is a jobboldal 1998-2002 közötti kormányzását, a 2006 óta fideszes vezetés alatt álló önkormányzatok gyakorlata  kiábrándító tapasztalatokkal szolgálhat. Abból, hogy egy párt miként kormányozza a választók által rábízott településeket, joggal következtethetünk arra, miként kormányozná  az országot. Márpedig hihetetlen összegek úsznak el fideszes vezetésű önkormányzatokban korrupció, sógorság-komaság vagy hozzá nem értés révén.

Megfelelő technikával a közbeszerzés kiválóan alkalmas kisebb-nagyobb összegek lenyúlására. A pályázatot egy baráti cég nyeri, mert irreálisan alacsony árat kínál. A kivitelezés során aztán előre nem látható akadályok merülnek föl, ezek elhárítására az önkormányzat pótmunkákat rendel meg, így pedig a végösszeg az előzetes árajánlat akár másfélszerese is lehet.

A nagykanizsai vízműprojekt pályázatát például az alpolgármester, Cseresnyés Péter közeli rokona nyerte el bruttó 42 milliós árajánlattal. A kivitelezés során aztán 14,5 milliós többletköltség merült föl. A főváros XVI. kerületében egy uniós pályázatból támogatott csatornaberuházás kivitelezését a nyertes cég 346 millió forintért vállalta. Ezzel jelentősen alábecsülte ugyan az elvégzendő munka költségét, de sebaj: "pótmunka" címén nemcsak a többletköltséget kapta meg, hanem - minthogy az önkormányzat a pályázaton 460 millió forintot nyert - a százmilliós többletet is sikerült a pótmunkák címén lehívni.

Fóton 30 milliós többletkiadást próbáltak egy útépítés során "lepótmunkázni", ám egy titokban készített felvétel leleplezte a manipulációt. Eme ötletes, a fideszes önkormányzatok körében megszokottnak tűnő konstrukció révén a párt joggal vehetné föl a Pótmunkáspárt nevet.

Püspökladányban nem a vállalási ár, hanem a vállalt határidő és a kötbér volt irreális. A 440 milliós pályázatot a kiszemelt cég irreálisan rövid határidő és napi csaknem 50 milliós késedelmi kötbér vállalásával nyerte meg. Mindössze kilencnapnyi késedelem, és a kivitelezőnek a beruházás teljes összegét vissza kell fizetnie kötbérként. Ilyen szerződést nyilván csak az köt, aki előre tudja: a kötbért nem kell majd kifizetnie. És csakugyan: Arnóth Sándor polgármester közbenjárására kétszeri, összesen 126 napos határidő-módosításban sikerült megállapodni. Ha Arnóth úr érvényesíti a kötbérigényt, a vállalkozónak több mint 6 milliárd forintot kellett volna kifizetnie.

Ha nagyobbat akarunk szakítani, durvább módszerek kellenek. Esztergom városa 200 millió forintért adott el egy telket, az azon épített mélygarázst pedig 1,4 milliárd forintért vásárolta vissza. Megbízható értékbecslés szerint a mélygarázsban egy gépkocsibeálló értéke 1 millió és 1 millió 250 ezer forint közé tehető, de a város darabját több mint négymillió forintért vásárolta meg. Ezután egy másik mélygarázsban, ahol az eladó 2,5 millió forintért hirdetett egy parkolóhelyet, 55 darabot vett a város 277 millió, azaz darabonként 5,04 millió forintért. A fennmaradt 83 helyhez 348,6 millióért jut hozzá a város - ez már csupán másfélszeres túlfizetés, alkalmi vétel...

A Fejér megyei önkormányzat 15 évre vagyonkezelésbe adta intézményeinek fűtési rendszerét egy kft.-nek, amely ezért egy összegben, előre 502 millió forint bérleti díjat fizetett ki. A cég 15 éven át működteti a fűtőrendszereket, az önkormányzat pedig megtéríti neki a fűtéshez fölhasznált energia árát, plusz havonta szolgáltatási díjként kifizet több mint 32 millió forintot - azaz 15 év alatt csaknem 6 milliárdot.

Másutt hozzá nem értés, dilettantizmus miatt tűnnek el milliók-milliárdok. Morálisan persze más ennek a megítélése, de végeredményben a polgárnak csaknem mindegy, hogy a pénzét ellopják vagy elszórják azok, akikre rábízta. A főváros XVII. kerületében a fideszes önkormányzat két, korábban szolid nyereséggel működő cégét vonta össze, fegyelmezett pártkatonákra cserélve le az ott dolgozó szakembereket.

Sikerült is az új cégnek egy év alatt 100 milliós veszteséget fölhalmoznia. Salgótarján fideszes polgármestere az egyik befektető tulajdonában álló földterületre egy másik befektetővel kötött szerződést, majd a területet kisajátítás útján próbálta megszerezni - sikertelenül, minthogy a kisajátítás törvényi feltételei nem álltak fenn. Mindkét befektető milliárdos perrel fenyegeti a várost arra az esetre, ha hoppon marad - márpedig a terület nyilván csak az egyiké lehet. Ráadásul a beruházások is állnak...

Végül botrányos végkielégítésekkel sem csak a fővárosban találkozhatunk. A debreceni ipari park távozó vezetője például 32 millió forintot vehetett föl, miközben a cég vesztesége 660 millió forint volt, és ebben bizonyosan szerepe volt annak, hogy az ipari park 16,5 hektáros befektetési területét fillérekért adták el egy cégcsoportnak, amely e területeket most hússzoros áron értékesíti, sikerrel. Az ipari park 30 milliócskával végkielégített vezetője pedig éppen az ő közreműködésével föltűnően jól járt cégcsoporthoz távozott.

A Debreceni Csokonai Színházhoz a városvezetés önkormányzati biztost volt kénytelen kirendelni, aki záróértékelésében megállapította, hogy a színház korábbi vezetője számviteli és pénzügyi szabálytalanságok sorát elkövetve több mint 70 milliós kárt okozott a városnak. A direktor mégis 10 milliós végkielégítéssel távozhatott.

Sapienti sat. "Így kormányoztok ti!" - mondhatnók Karinthyval, ha a fenti esetek által a fideszes vezetés elé tartott tükör görbe volna. De nem az. Ezért aztán bízvást mondhatjuk azt is: így kormányoznátok ti!

A szerző országgyűlési képviselő (MSZP)