Miután 1848 óta többször is hiába futottak neki, a pártállami magánjogi kódexszel kellett beérnünk, ám az igazság kedvéért el kell ismerni, hogy azzal nem is jártunk olyan rosszul. A korabeli jogalkotók zsenialitását dicséri, hogy például a tulajdonszerzés vagy az öröklés szabályai jórészt máig érvényesek. Ám az élet számos más rendelkezést alaposan felülírt, így a régi, bár vagy százszor módosított törvényt érdemes sutba dobni.

Az előzmények ismeretében most elégedettnek kellene lennünk, ám örömünk korántsem felhőtlen. Bár az új Ptk. tízesztendős munka gyümölcse, azt éppen az egyik alkotója tagadta meg. A kodifikációs munkát irányító professzor korábban nehezményezte ugyanis, hogy a tervezetet az igazságügyi tárca a finisben ragadta el az általa vezetett bizottságtól, és a kormány elé terjesztett - alaposan átdolgozott - javaslat több vitatható pontot tartalmaz. A kabinet állítja: figyelembe vette a szakértői anyagban foglaltakat.

Nem tisztünk dönteni ebben a vitában, de tény, hogy a Fidesz lelkesen lecsapta a magas labdát. A párt elnöksége nyílt levelet intézett az MSZP-hez, követelve, hogy a Ptk. tervezetét azonnal vonják vissza. Ellenkező esetben a törvényt hatalomra kerülése esetén a Fidesz azonnal hatályon kívül helyezi.

A szocialisták nem engedtek, bár az utolsó pillanatban - ami egy átfogó kódex előkészítésének elég vitatható módja - a kormány vagy háromszáz módosítást nyújtott be. Tehát a fenyegetést komolyan vették, s kihúzták a tervezet több méregfogát: kimaradt a gyűlöletbeszéd szankcionálása és a közjegyző előtti válás lehetősége. A javaslatot el is fogadtatták.

Mégsem igazán tudni, hogy mi lesz a jobb sorsra érdemes kódex sorsa. A Fidesz máris utal rá, csak lesz valaki, aki miatt megtámadja azt az Alkotmánybíróság előtt. Ha mégsem, majd ők felülvizsgálják. De a jogszabály szakmai körökben is vitát váltott ki, s az SZDSZ-nek és a civil szervezeteknek sem tetszik.

Egyelőre kérdéses, hogy miként vélekedik az államfő. Ha a törvényt aláírja, az hatályba lép. Ha visszaküldi, a T. Ház nyilván újra igent mond rá. Ám ha az Alkotmánybíróságtól kér előzetes normakontrollt, jövő májustól nincs új Ptk., s valószínűleg a Fideszen a sor, hogy mit kezd vele. A következő kormány persze mindettől függetlenül újraírhatja az egészet. Amint tették azt az 1998 elején elfogadott, ám soha hatályba nem lépett büntetőeljárási kódexszel.

Az ügy első számú érintettjeként nem tehetünk mást, mint sajnáljuk, hogy az egymással marakodó pártoknak az emberek "személyi, családi és vagyoni viszonyaira vonatkozó alapvető" - ezért nyilván politikafüggetlen - szabályokról sem sikerült konszenzusos döntést hoznia.