Lecke tanároknak

Becsengettek az iskolákba, de én a falakon kívül vagyok. Nem tanítok. 20 éves tanárkodás után nem fértem bele a 2009-es tanév pedagógusgárdájába. Mintha előre kiadták volna azt az egyéves „szabadságot", amiről itt-ott beszélnek. Hogyan juthat egy 20 éve az oktatásban dolgozó pedagógus kényszerpályára?

Gyakorlóiskola, egyházi iskola - iskola. A kompetenciaalapú oktatás lényegének megélése egyik helyen, majd egy konzervatív viszonyulás hiteltelensége a másikon. A problémák megoldására való törekvés mellett azok félreértelmezése, áthárítása a külső környezetre. Kiszorulni abból a térből, ahol a tanítás tudatossá tétele nélkül nem lehet fejlődni és fejleszteni, számomra nehezen feldolgozható.

Működhet intézmény olyan keretek között, ahol a gyerekek fenyítését az igazgató is felvállalja, ahol a csökkenő terhelést előíró jogszabályok érvényüket vesztik. A „kevesebb tananyag" számonkérése a butulás oka ebben az országban - hangzik el a nem hozzáértő vélemény. Az egyszerű következtetések a bonyolult rendszerekben hamisakká lesznek.

A tanítás-tanulás kutatása területén egyre több olyan információ lát napvilágot, amelynek beépülése a pedagógusgondolkodásba lehetővé teszi a paradigmaváltást, de ehhez nemcsak szív kell, nemcsak sajnálkozás az erkölcsileg és anyagilag sem mindig megfelelően becsült pedagógus társadalomtól, hanem erőfeszítés is, hit a változtatás lehetőségében és olyan oktatáspolitika, amely tisztán láttatja a XXI. század elvárásait és a gyakorlatban segíti is.

Ez az első év, hogy matematikatanár létemre nem tanítok. Tanulok - az egzisztenciális bizonytalanság ellenére. Mi motivál? Az önzés, hogy a gyerekek adta kíváncsiság nélkül nem érdemes létezni, amit leginkább tőlük tudunk újra tanulni, nap mint nap.

Cseh Gabriella
Sopron

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.