A "briganti" szó egyébként komoly jelentőségre tett szert a magyar politikai küzdelmekben, mert Lendvai Ildikót elmarasztalta az OVB, amiért az MSZP és az MSZP-szavazók lebrigantizálásával vádolta Kövér Lászlót. Az OVB határozatát aztán a Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette. Őszintén szólva, ezzel le is zárhatnánk ezt a történetet. Kövér brigantizik, brigantizott és brigantizni fog, mert ez a dolga. Főleg Békéscsabán, ahol a helyi kisgazdákat kell lelkesítenie.

A "brigantik", a "háborús pusztítás", a "mocskos kis háború", amelyet Kövér szerint a baloldali politikai elit folytat a nemzet, az ország és a nép ellen, a Fidesz retorikai eszköztárának része. Nem kell nagyobb jelentőséget tulajdonítani ennek, mint a gyurcsányi "kurva ország" vagy az "elkúrtuk" kifejezéseknek.

Az persze figyelemre méltó, hogy a szlogenek és kiszólások háborújában mindig a jobboldal győz. A Fidesz csakis a baloldali elitet vádolja hazaárulással, míg Gyurcsány Ferenc önkritikát és MSZP-kritikát gyakorolt. Szóval a szocialisták szokták kapni a pofont minden oldalról. Az én szabad szájú kritikusi perspektívámból nézve ez a legjelentősebb különbség a két politikai oldal között. A baloldalon káosz van és szabadság, a jobboldalon kuss és fegyelem.

A baloldali elit siránkozik ugyan néha, hogy még a "saját" sajtója sem lojális, de odáig nem jutottak, hogy nyomást gyakoroljanak a szabad szájú kritikusokra (ami engem illet, azzal véget is érne a politikai baloldal iránti vonzalmam). A baloldalon csak az öncenzúra működik, az is elég nagy baj. A jobboldalon viszont árulással ér fel a "saját" sajtóban megjelenő kritika, és a retorikai szerepek is szigorú szabályokat követnek. Navracsics és Pokorni olyan konszolidált, hogy még nekem is tetszenek, Kövér és Semjén pedig véresszájú, elvégre a jobbszél lojalitására is szükség lesz egy választáson. Orbán Viktor bölcs semmitmondásokból épít magának ködös csúcsot. A homályosságba Magyarországon még senki nem bukott bele.

Kövér beszédében nem a durvaságok érdekesek, hanem minden más. Az "újjáépítés" szó az érdekes. Az az érdekes, amit a beol.hu tudósítója idézett: "Hitet meg hitelességet kell sugározni azok felé az emberek felé is, akik egyébként nem az Isten, Haza, Család értékhármasának a fundamentumán állnak. Ők is ennek a közösségnek a tagjai, őket is be kell vonni a romeltakarításba és az újjáépítésbe, az ő segítségük nélkül ugyanis mindig sokan leszünk, de sosem leszünk elegen".

Megpróbálom lefordítani Kövér mondandóját magyar nyelvre. A Fidesz tudja, hogy nem lesz képes instant boldogságot hozni mindenkinek rögtön a hatalomátvétel után. A várható csalódásnak el kell venni az élét. Erre a legjobb módszer néhány bűnbak megkövezése - néhány jól célzott perrel az első két évben át lehet irányítani a választók haragját a "bűnösökre". Olyasmire számíthatunk, mint a szappanoperává nyújtott Zuschlag- és Hunvald-ügy, de ezúttal a kiszemeltek komolyabb pozíciójú, a kormányban helyet foglaló politikusok lesznek. (Szilvásyt például boritékolom.)

De ez még nem elég, tekintve, hogy amit éveken át a kormány fejéhez vágott, most várhatóan megkapja majd a Jobbiktól. A Fidesznek tehát nyitnia kell középre. A középre nyitás a tábortól fegyelmet követel - "keresztényibb" viselkedést. Ha a Fidesz engedne a szűkebb tábor vágyainak, olyan széles körben hullanának fejek és pozíciók (főként a sajtóban, a kulturális szférában és a közalkalmazottak között), hogy az rögtön összerántaná a baloldal atomizálódott egykori szavazóit. És még ezzel sincs meg a tuti. Nincs meg a kétharmad, nincs garancia rá, hogy ha nem is meleg szavakkal, de legalább türelemmel fogadja az egypárt új hatalmi stratégiáját a baloldalból kiábrándult vagy a politikai elitet en bloc utáló "nép".

A Fidesz szerintem ezért kulturális váltásra készül. A keresztényezést, az idegenezést és a magyarozást átengedi Morvai Krisztinának és Vona Gábornak; az antiszemita fúriává alakult Morvaival úgysem tud versenyezni - ki is utálnák a néppártok szövetségéből. Inkább a "morális megújulás" szlogenjét választja; hagyjuk Istent, majd Orbán pontifikál, annak megfelelően, hogy éppen kihez beszél.

Ha kisvállalkozók körében van, akkor a multik megrendszabályozása lesz a morál, ha a multik körében, akkor a korrupt államigazgatás és az adócsaló kisvállalkozók megrendszabályozása, az államigazgatásban a szoci pozíciók kiirtása, mindenki másnak pedig a megbocsátó isteni szeretet, az APEH hathatós működésével megtámogatva.

Nem rossz program ez. Gyógyír az általános anómiaérzésre, a kétségbeesésre, hogy civilizált normák és kölcsönös tisztelet helyett nagy fekete terepjárók és biciklitolvajok uralják az utcát. Nem is kell sok a megvalósításhoz: egy-két korrupt alakot vagy adócsalót kell leleplezni, majd börtönbe dugni, és máris mindenki elégedett (egy darabig, de persze a politikában semmi nem tart örökké).

A "program" szó persze megtévesztő. Inkább ellenprogram ez, mint program. Hogy mit csinálna a Fidesz a kétharmadával, fogalmam sincs, lehet, hogy még a párt vezérkara sem tudja pontosan. Ellenprogram, mert - itt jön az önkritika - a baloldali elit és a baloldali sajtó engedte ezt az anómiaérzést eluralkodni. Minden országban és minden pártban van korrupció.

Minden országban van bűnözés. Mindenhol vannak adócsalók, és mindenhol vannak pártfinanszírozók, akiket meg kell etetni, ha a finanszírozott hatalomra kerül. De ha a korrupció (stb.) rendszerszintű méreteket ölt, ha az elit nem teszi újra és újra világossá - főként elbocsátások, büntetőeljárások és határozott elhatárolódások formájában -, hogy különbséget kíván tenni norma és normaszegés között, és akkor is levágja és eldobja magától jobb és bal karját, vagy egyéb tagjait, ha formálisan jogszerűnek nevezhető a korrupció- vagy lopásgyanús ügylet, akkor maga alatt fűrészeli az ágat. A jobboldal sem szent, de ki emlékszik már a nyolc évvel ezelőtti piszkos ügyekre.

A baloldal piszkos ügyeire viszont mindenki emlékszik. Részben azért, mert a sajtó végre teszi a dolgát, részben pedig azért, mert az ügyészség is felbátorodott a választási visszaszámlálás idején. Mindenki látja, hogy nem volt meg az elszántság, nem voltak valódi kísérletek a baloldalon, hogy a rendszerszintű disznóságokat megfékezzék, vagy legalább megbüntessék, hogy a gyanús figurákat villámgyorsan kizárják a pártból és minden közfunkcióból. Magas labdát adott a baloldal - miért csodálkozunk, ha le akarják csapni?