A tegnap benyújtott javaslatról azonban elmélyült számolgatások nélkül is megállapítható, egy célja van: biztonságosan eljutni 2010. december 31-ig. Ami a kormányon múlott, azt elvégezte ennek érdekében. Ahonnan lehetett, onnan elvett, ahová muszáj volt adnia, oda adott. A közbiztonság megerősítésére például 15-17 milliárd forinttal több jut mint idén.

Veszteseket azonban nem érdemes keresni. Nemcsak a pénzügyér intelmei miatt, hanem mert nincs olyan területe az állam működésének, ahol ne szólhatna panasz a források elvesztése miatt. Az állam magára, a jóléti ellátásokra és a gazdasági feladataira is kevesebbet tud fordítani, mint amennyi idén rendelkezésre áll. Mindenki vesztes tehát. De ennek a játszmának nem is lehettek nyertesei. Nem volt hová bújni a válság elől. Egyre több cég képtelen befizetni az adóját, márpedig, ahol ez is gondot okoz, ott nem teremtenek egyhamar állásokat. Ha pedig nincs munka, akkor nem lesz, aki jövedelemadót, áfát fizessen.

Ez bizony, túlélőüzemmód. Abban a bizonyos vízibivalybőr táskában a pénzügyminiszter egy vészhelyzet esetére szóló biztonsági tervet adott át az Országgyűlés elnökének, messze nem kényszerektől mentes gazdálkodási programot. Hogy mi marad meg az előterjesztésből decemberre, amikor a képviselők végső áldásukat adják a költségvetésre?

Ha lesz harc, akkor a hadüzenetet az önkormányzati vagy az egészségügyi lobbi küldi majd a kormánynak. A hírek szerint azonban a szocialista képviselők nem verik szét a javaslatot, és valószínűleg a szabad demokraták szavazata is megszerezhető lesz, kisebb kozmetika árán.

Az országnak tehát minden valószínűséggel lesz elfogadott költségvetése 2010-re. Ezzel a büdzsével azonban sokkal előrébb nem jutunk, bár most helyben maradni se könnyű. Az adóváltozásokból a kormánytagok azokat szeretik kiemelni, amelyek a terhek könnyítését szolgálják, de vannak ilyen ütőkártyái a másik oldalnak is, a társasági adó vagy az áfa növelésével.

Kétségtelen, a járulékcsökkentés régi óhaja volt a vállalkozásokat képviselő szervezeteknek, de ez most többre nem elég, mint hogy megőrizzen valamennyit a munkahelyekből. Lenne olyan intézkedés is, ami az államnak nem kerülne sok pénzbe: a hatóságok útvesztőiben kellene eligazító táblákat elhelyezni, a kanyarokat levágni.

A jövő évi büdzsé arra jó, hogy ernyőt tartson a fejünk fölé ezekben a zivataros időkben. De hogy mi lesz, ha újra kisüt a nap? Erre a kérdésre jelenleg nincs felelet. S hogy a jelenlegi helyzetben lehetett volna-e egyáltalán válasz? Arról megoszlanak a vélemények.