Elmaradt kérdések

Frumen Eszter levelének (Miféle biztonság?, augusztus 18.) utolsó mondatával kezdem: "Nem, a Fidesztől nem kérdezem meg, őket kérdezzék saját szavazóik." Nos, az elmaradt kérdések adnak magyarázatot sok mindenre, amit a levélíró joggal és érezhető aggodalommal feltesz Lendvai Ildikón keresztül az MSZP-nek.

Szeretném, ha elgondolkodna azon, hol is van a bajok eredete, hol kezdődött ez a most már majdnem rémálomtörténet. Megkérdezhetné az ellenzéket, mi is történt 2006-ban a Kossuth téren, miket mondtak szónokaik a sátortáborozó, ordítozó embereknek. Megkérdezhetné, hogy kik bizonytalanították el a rendőrséget, úgy állítva be az MTV-székház ostromát, mintha azt a rendőrség kezdeményezte volna. Megkérdezhette volna az ellenzéket, miért nem sikerült a társadalmi összefogás a szélsőségesek ellen, miért hallgattak, amikor beszélni kellett volna, miért nem mondják meg e vészterhes időben - bár szerintük zsebükben a bölcsek köve -, hogyan lehetne jobban csinálni. Megkérdezhette volna az ellenzéket, miért nem a haza érdekét tartották fontosnak választási érdekeik helyett.

Igaza van Russelnek, hogy a kormányok legfontosabb feladata a biztonság megteremtése, az igazságosság kialakítása, a közös érdekek megőrzése. Vajon Frumen Eszter bízik-e abban, hogy ha a jelenlegi ellenzék kormányerő lesz, mindez megvalósul, megváltozik a hangnem, olyan politikusok kerülnek elő a semmiből, akiket most nem látunk? Mert az ismert gárda eddigi működése semmi jót nem ígér. Azt szeretném, ha a levélíró és sok más, a baloldalból kiábrándult ember elgondolkodna, és előásná emlékezetéből a történteket, s nem az ellenzék mindig ugyanazt mondó kommandójának hinne inkább.

Valóban, nem lehetünk büszkék mi baloldaliak mindarra, ami kormányzásunk alatt történt. Nem lehetünk elégedettek, de nem lehetünk hitehagyottak sem, mert az igazán elkötelezettek nem futamodhatnak meg, ha nehéz a feladat. Bíznunk kell a jövőben, abban, hogy beérnek azok az intézkedések, amelyek most történtek, és a baloldal biztosan áll majd a megmérettetés elé a következő választáson. Ha nem lesz kormányon, akkor valóságos és tényszerű, konstruktív és mérvadó ellenzékként.

Fodor Ervin

Budapest

Kire szavazzon a baloldali?

Gratulálok Frumen Eszternek az augusztus 18-i számban közölt olvasói leveléhez (Miféle biztonság?).

Tisztességes baloldali embernek valóban nincs ma pártja Magyarországon. Az általa felsorolt okokhoz én még egy fontosat tennék hozzá: a Zuschlag-ügy, a fővárosi ingatlanpanamák és legutóbb a BKV végkielégítési botrányai minden józanul gondolkodó ember számára világossá tették, hogy a balliberális pártok a 2002 óta a hatalomban eltöltött éveik alatt súlyosan korrumpálódtak!

S hogy vannak korrupt politikusok a másik oldalon is? Persze, hogy vannak. Ám én is csak Frumen Esztert idézem: "őket kérdezzék saját szavazóik".

Azt hiszem, Botka Lászlónak igaza van: széles körű személyi megújulás nélkül, a "hősi halottak" rendületlen továbbcipelésével az MSZP helyzete kilátástalan. A tények azt mutatják, az MSZP hitelüket vesztett "főemberei" nem hajlandóak belátni, hogy egyszer s mindenkorra le kell lépniük a politika színpadáról. Inkább magukkal rántják a pártjukat is.

2010 tavaszán el fog jönni az igazság pillanata. A választás után már késő lesz "tisztújítani" (ha még lesz egyáltalán mit megújítani!). A tisztességes baloldali szavazók pedig majd választhatnak a Fidesz és a Jobbik között.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy Orbán Viktornak igaza van: a baloldali szavazók is jobban teszik, ha a Fideszre szavaznak...

Dr. Szerémy Zsolt

orvos

Kétség

 

A helyi újság augusztus 22-én egész oldalt szentelt annak, hogy augusztus 14-én a kenderesi önkormányzat díszpolgárrá választotta a Horthy család egyik tagját a vitézi szék és Szűrös Mátyás jelenlétében.

Szeretném az "avatók" és olvasótársaim emlékezetét felfrissíteni a kormányzó "országlásával" fémjelzett korszakról: 1920 körül Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály és a Prónay-különítményesek garázdálkodása, bírósági ítélet nélküli gyilkosságai. - Még Németországot is megelőzve életbe lépett a numerus clausus, aztán a zsidótörvények, amelyek teljes diszkreditálást - másodrangú állampolgárságot - jelentettek: vagyon-, állás- és tanulási korlátozást. - Magyarországnak olyan sürgősen kellett hadba lépnie - nehogy lekéssen a háborúról -, hogy míg az akkori alkotmány szerint csak a parlament üzenhet hadat, csak utólag jelentették be az Országgyűlésnek, hogy az ország hadba lépett. - A németek segédcsapataként, hiányos fegyverzettel az orosz frontra küldött hadsereg megsemmisítő vereséget szenved a Donnál. - A vidéki zsidóság deportálása, a fővárosiak gettóba zárása és az úgynevezett Auschwitzi jegyzőkönyvek megismerése után sem változott semmit a politika.

Ez lenne a példa? A szebb jövő? Kétlem!

Katona Béni

Szolnok

Forduljanak a Maharthoz!

 

A Bálint-ház Shalom-klubja negyven nyugdíjas klubtagjának hajókirándulást szervezett augusztus 26-án Esztergomba, gondolván, hogy kihasználja a Mahart félárú - 70 éven felettieknek ingyenes - kedvezményét. Esztergom szép város, az idő gyönyörű, kellemes nap lesz. A hajóstársaság a telefonon előzetesen megbeszélt 400 személy befogadására alkalmas hajó helyett 250 férőhelyest küldött - a lepusztult, elhanyagolt Bogdányt. A hajó félórás késéssel indult. Valahogy sikerült mindenkit leültetni, de már szó sem volt a kellemes együttlétről, baráti beszélgetésről. Ültünk, ahogy tudtunk, pedig az út öt és fél órás.

Sebaj - gondoltuk balgán -, majd haza-felé... De amikor fél ötkor felszálltunk a hazafelé induló hajóra, megdöbbenve tapasztaltuk: egyáltalán nincs hely. Nemhogy ülő, még állóhely is alig. Legalább 350-370 ember szorongott a vízi járművön. Kismamák gyerekkocsival, kisgyerekekkel, fiatalok, idősek és sok külföldi turista. Mit gondolnak, lehet élvezni a visegrádi vár látványát vagy a gyönyörű dunai panorámát, ha kell koncentrálni, hogy ne essek össze? Tudom, hogy fontos a bevétel, de mindenáron? És ha netán több az utas (ami természetesen pluszbevétel), miért nem állítanak be egy mentesítő járatot?

Ha bosszúságot és rossz napot akarnak szerezni valakinek, nyugodtan forduljanak a Maharthoz. Az eredmény garantált!

Budai Lászlóné

Budapest

Áthallások

 

Szinetár Miklós tollából nekrológot közöltek a lap augusztus 14-i számában Nagy Richárdról, a Magyar Televízió egykori elnökéről, amelyben az alábbi mondatok olvashatók: "Olyan kor volt ez (ti. az 1974 és 1983 közti évtized), amikor a pártközpont munkatársa nyilvános értekezleten kiprédikálta a Nemzeti Színházat, mert az Madách Mózesét játszotta. Az elvtárs szerint a darab cionista áthallásai irritálták arab szövetségeseinket."

Érdemes azonban felvillantani az érem másik oldalát is. A Magyar Televízió 1980-ban kezdte el sugározni a BBC Shakespeare-sorozatát. A 37 kiváló filmadaptáció közül 36 adásba került. Az egyetlen kimaradt darab a sokak által antiszemitának bélyegzett A velencei kalmár volt. Az 1980-ban elkészült brit tévéprodukció bemutatása 1981-1882 táján, Nagy Richárd elnöksége alatt lett volna esedékes, de sem akkor, sem később nem láthatták a magyar nézők.

Szabó Szilárd

író, irodalomtörténész, műfordító