A konzervatív tábor azzal nyugtatgatja magát, az átalakuló német politikai mezőnyben a CDU az egyedüli néppárt. A történelmi mélyponton lévő szociáldemokraták persze trendváltást látnak a tartományi erőpróbákban, de a számokból kiderül: az SPD sehol sem tudott huszonöt százalék fölé jutni. Ez - ugye - a minimuma annak, hogy még komolyabb arcpirulás nélkül néppártnak nevezhessék magukat.

Németországban eddig meglehetősen unalmasan telt a választási kampány. A többnyire az ismert politikusarcokkal operáló óriásplakátokat nehezen lehetne ötletesnek nevezni. A televíziós vitaműsorokon sem rágja le a néző izgalmában a körmét. A negatív kampányra jellemző botrányok, leleplezések, karaktergyilkossági kísérletek egyelőre váratnak magukra. A legmerészebbnek Vera Lengsfeld berlini CDU-s képviselőjelölt bizonyult, aki egy ügyes fotómontázsban mély dekoltázsban mutatkozik kebelbarát-nőjével, a szintén kivágott estélyiben lefotózott Merkellel, hirdetve: ők többet kínálnak.

Merkel kínálata alapvetően egyszerű. A szocdemekkel kiült négyévnyi nagykoalíció után végre egy "polgári frigy" a liberális FDP-vel. Inkább középre tartva, mintsem markánsan jobbra.

A polgári oldalon eddig úgy számoltak, miután a 80 millió lakosú Németországban közel hatvanmillió ember sorsát - tartományi szinten - a kereszténypártok és a szabad demokraták kormányzati szövetségei irányítják, akkor ez bejön országos szinten is. A vasárnapi tartományi választások azonban megmutatták, hogy a meccs még nincs lefutva. S ezért nem a kisebbik partner, az FDP a felelős.

A visszafogott, óvatos stílusú, a konfliktusok helyett inkább a problémákat elsimítani szerető Merkel ugyan népszerű, de a kancellári posztból származó előny a CDU-t sem védi meg a szavazók elvándorlásától. Azt a sorsot, amit az SPD a szocdemektől jelentős választói rétegeket lehasító zöldekkel és a Baloldallal már megélt, a kereszténydemokraták sem kerülhetik el. A gazdasági válság pont középen gyorsította fel az erjedést. A nagy néppártokból kiábránduló középrétegek a szabad demokratákat és a zöldeket keresik. Itt van az új közép.

Európa vezető gazdasági hatalmában egyre több koalíciós modell kínálkozik. A szociáldemokratáknál nagy a kísértés, hogy - tartományi szinten - teszteljék a Baloldallal és a zöldekkel kötendő baloldali blokkot. Az ökológiai párt viszont már nem tekinti magát automatikusan a szocdemek juniorpartnerének. Hamburgban tavaly május óta együtt kormányoznak a CDU-val. Ha az működik, miért ne próbálhatnák ki a liberálisokkal feldúsított hármas koalíciót? A játéktér szélesedik, a paletta színesedik. Csak a barnáknak nincs rajta hely.