Nem így van ez Svájcban, Németországban és több nyugat-európai országban. A tankönyv ingyenes. A gyermek a tanév kezdetén az iskola könyvtárából kapja meg a könyveit - év végén pedig visszaviszi. Csak akkor kell fizetni érte, ha a könyv túlságosan elhasználódott. Pénzt takarít meg a szülő, az állam, mert nem kell a rászorultaknak, a nagycsaládosoknak ingyen tankönyvet, iskolakezdési támogatást biztosítani.

Vajon Magyarországon miért fizettetik meg minden évben ezt a sarcot a szülőkkel és az adófizető polgárokkal? Miért van az, hogy például az általános iskola első osztályos tankönyveiből - ahol, mint tudjuk, az írás és az olvasás alapjainak elsajátítása történik - négyszáz különböző tankönyv van forgalomban jelenleg? A többi évfolyamon sem rózsásabb a kép. Miért van az, hogy bár a nyilvánvaló pazarlás egyszerű szabályozással elkerülhető lenne, még csak a szándék sem látszik a probléma megoldására? Persze álmegoldások vannak. Minden iskola könyvtárából beszerezhető néhány könyv néhány tanuló számára, akiket a szülő ilyen módon pironkodva bélyegez meg azzal, hogy gyermekem, mi olyan szegények vagyunk, hogy a tankönyveidet sem tudjuk fizetni!

Nem lenne jobb felelősen, szociális érzékenységgel gondolkozva végre olyan döntéseket hozni, amelyek nem a tankönyvkiadók, hanem a gyermekeiket iskoláztató szülők és a tanulók érdekeit védik?

Dr. Till Erzsébet
Budapest