Csalódott voltam, de azt gondoltam: sebaj, biztosan nem volt elég idő egy nagyszabású riport elkészítésére - de majd a hétvégén! Akkor majd munkába lendül a helyi médiagépezet, elvégre ez a dolga: tájékoztatnia kell a debrecenieket a városukban történő legfontosabb eseményekről. A Debrecen Televízió a helyi önkormányzati cégeket tömörítő vagyonkezelő holdingba tartozik, magyarán: közpénzek is áramlanak a céghez, nem mindegy tehát, milyen szakmai munkát végeznek ott az adófizetők költségén.

A Napszemléről az olvasható a szerkesztőség honlapján, hogy "joggal tekinthető az ország legjobb helyi televíziós híradójának". A nézők joggal várták, hogy a műsorban szemtanúkat látnak majd megszólalni, megrendült rokonok, barátok, ismerősök nyilatkoznak a gyanúsítottakról, megpillanthatjuk, hogy a feltételezett gyilkosok milyen környezetből jöttek, s végül kísérlet történik portréjuk megrajzolására is.

Az augusztus 23-i, vasárnap esti híradó azonban úgy ért véget, hogy a megdöbbentő bűnügyről egyetlen szó sem hangzott el benne. Nemhogy önálló anyag nem született a feltételezett gyilkosok elfogásáról, de még "A hét legfontosabb hírei két percben" című összeállításba sem került bele. Megtudhattuk azonban, hogy kutya nevel leopárdot az állatkertben, s hogy dinnyefesztivált rendeztek Hajdúbagoson.

Már meg sem lepődtem. Mit is várhattam volna mást "az ország legjobb helyi televíziós híradójától", a város legfontosabb helyi médiumától, amely oly kulcsfontosságú szerepet játszik a debreceni önkormányzat tömegkommunikációjában? Csakis elhallgatást, csakis némaságot. A városi tömegtájékoztatás ugyanis úgy tesz, mintha az elmúlt napokban itt nem történt volna semmi.

Mintha nem a cívisvárosban éltek, tanultak és dolgoztak volna azok a férfiak, akiket ártatlan romák - köztük egy gyermek - meggyilkolásával gyanúsítanak. Mitől tartanak a városi tömegkommunikáció irányítói? Miért hallgatják el a debreceni összefüggéseket éppen a debreceniek elől? Mitől félnek? Talán attól, hogy az eset nem tesz jót "a napfénybe öltözött város" imázsának? Attól, hogy a gyilkosok szégyent hoznak a debreceniekre? Ha így van, tévednek. Hiszen nem Debrecen szégyene, amit a gyanúsítottak elkövettek.

Hanem azoké, akik eddig - nyíltan vagy burkoltan - bátorították a cigányellenes szélsőségeseket. De azoké is, akik némán tűrték a sötétség halálosan fertőző eszméinek terjedését.