Honfitársaink védelmében
'...de ami történt, valahogy mégsem tud véget érni.' Pilinszky János
Pár napja őrizetbe vették, majd vasárnap letartóztatták a közvéleményt feldúló romaellenes sorozatgyilkosság gyanúsítottjait, akik találomra kiválasztott ártatlan emberek, köztük gyerekek kivégzésével és Molotov-koktélos gyújtogatással terhelhetők.
A rendőrség soha nem látott apparátus bevetésével, csillagászati nagyságú körözési díj kilátásba helyezésével folytatott nyomozást a nyilvánvalóan rasszista indítékú gyilkosságok ügyében - most úgy látszik, hogy eredményesen. A lefoglalt bizonyítékok értékelése folyik. Sokan remélik, hogy a gyanúsítottak elfogása után nem lépnek a helyükbe újak - adja Isten, hogy úgy legyen.
Ezután is marad azonban még kérdés bőven. Elsősorban az, hogy képes lesz-e az ország a falu végi, általában viszonylag szegény sorban élő, gyakran iskolázatlan és állandó munka nélküli népesség biztonságát - és biztonságérzetét! - garantálni.
Annál is inkább, mert a Kárpát-medence térségében a romák idült, mindennapi diszkriminációját és szegregációját - a történelemben immár másodszor - az akut, erőszakos és gyakran véres atrocitásokat eredményező cigányellenesség váltotta fel. Nem csak nálunk, Szlovákiában is szélsőséges menetelők rémítik halálra a cigány telepek (részben magyar etnikai identitású) népét, a Székelyföldön is gyújtogatnak roma házakat. Magyarországon voltak olyan cigányellenes támadások is, amelyeket nem a most elfogott gyanúsítottak, hanem például - mint Pátkán - a biztonságukért is felelős polgárőrök követtek el. Letartóztatták a debreceni rémeket - de a cigányellenesség itt maradt.
Magyarország 3200 településéből az 1997. évi Kemény-Havas-Kertesi-féle cigányvizsgálat szerint 406-on volt cigány telep, összesen 540. A telepeken élő lakosság száma ez idő tájt megközelítette a 100 000 főt. Ez becslések szerint a cigány lakosság 20 százaléka - volt 1997-ben.
Azóta tovább romlott a helyzet. Ma vélhetően több telepen - elhagyott bányász- és munkáskolóniákon, téeszmajorokban, a Baja és Kecskemét környéki tanyavilágban, a Miskolc melletti Lyukóvölgyben és más hétvégi telkes övezetekben - a korábbinál több roma lakik, és százalékos arányuk is növekvőben lehet. Hogyan védhető meg a cigány telepek népe?
A politikai szféra lépései bizonytalanok, de legalább megtették őket. A kislétai gyilkosságra virradó napon ugyan még csak Szabadai Viktorral, az SZDSZ ügyvivőjével, az Új Generáció elnökével találkoztam a helyszínen - a kormány képviselője Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatót -, azóta azonban már minden párt, a kormányfő és végül - az általa jelölt kisebbségi biztos közbenjárására is - a köztársasági elnök is hangsúlyos nyilatkozatot tett a fenyegetett romák védelmében, és meglátogatta a kórházban a bűncselekmény 13 éves túlélőjét is.
Jól jegyezzük meg: a véres gyilkosságokat kísérő verbális erőszak fő felelősének, Vona Gábor Jobbik-elnöknek az ügyben elhangzó mondatai üresen konganak. A Jobbik sikeresen hergelte egymás ellen a válságövezetek roma és nem roma szegényeit, politikai sikere innen származtatható egy olyan időszakban, amikor tíz éve folyamatosan csökken a bűncselekmények (és a szabálysértések) száma.
Politikai eszközökkel úgy volna jól kezelhető a szökőárként terjedő rasszizmus, ha Orbán Viktor kézen fogná Lendvai Ildikót, és a többi demokratikus párt elnökével együtt szólítanák az utcára, pártzászlók alá a választóikat, hogy kinyilvánítsák elkötelezettségüket a Jobbikkal szemben. Ma még megtehetnék - holnap talán már nem.
Írtam már róla itt: megítélésem szerint mindenkinél nagyobb a felelőssége a romaellenesség terjedésében az ügyészségnek. A legfőbb ügyésznek több jogszabály - az alkotmány, az egyesülési törvény és a háború utáni békeszerződés - is a rendelkezésére áll ahhoz, hogy bíróság előtt támadja meg a rasszista, cigányellenes, antiszemita, homofób Jobbik bejegyzését, és ezzel megvédje Magyarország jogrendjét. Ez volna a közjogi út. A legfőbb ügyész azonban ezt mindeddig elmulasztotta - noha a sokkal megengedőbb gyülekezési jog korlátozásában a bíróságok nagyon is aktívak voltak.
Van az évek óta tartó cigányellenes kampánynak egy helyi, praktikus, mindennapi szintje is. Egészen nyilvánvaló, hogy a rendőrség nem képes megfelelő erővel 24 órán keresztül őrizni ma már talán 600-700 cigány telep legalább 150 ezer lakóját.
Honfitársaink megvédése az állam és az önkormányzatok feladata, ezt a központi és települési költségvetések tervezésénél figyelembe kell venni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt európai uniós integrált városfejlesztési pályázatoknál az eddigieknél is nagyobb hangsúllyal kell megkövetelni az antiszegregációs cselekvési terveket. Gondoskodni kell a cigány telepek közvilágításáról, és meg kell világítani a faluszéli földutakat is, ahonnan rasszista bűnözők érkezhetnek. Biztonsági kamerákat kell telepíteni a veszélyeztetett területekre - kerül, amibe kerül.
A kérdés tehát az, hogy képesek vagyunk-e mi, a köztársaság polgárai megfelelő biztonságot garantálni a romák számára, vagy arra kényszerítjük őket, hogy védekezzenek, ahogy tudnak. Abban az országban, ahol a legújabb törvénymódosítások szerint a vagyonunk védelmében a házunkba betörő tolvaj életét is kiolthatjuk, vajon megtagadható volna-e az önvédelmi fegyver tartásának engedélye a telepek életveszélyben lévő lakóitól. Szerintem nem - de jó volna elkerülni a nyomornegyedek legális vagy illegális felfegyverkezését.
A szerző újságíró