Nyelvelés

"Diszkriminatív és etikátlan nyelvvizsgát követelni a diploma mellé" - állítja a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke (Diszkrimináció a kötelező nyelvvizsga?, július 21.), amit Révész Sándor megkontráz, egyenesen azt állítva, hogy "a nyelv nélküli diplomás - munkanélküli diplomás" (Niksz dájcs?, július 22.).

Nehéz lenne ezt a kijelentést objektívnek és tárgyilagosnak elfogadni - bár a diplomás munkakörök egy részére vonatkozóan igaz. Általánosságban viszont nem. Egyre több munkakör betöltését kötik felsőfokú végzettséghez, de a megszerzett képesítés szerinti munka ellátásához a nyelvismeret teljesen szükségtelen. Hasznos, de szükségtelen. Mert nem csupán a tudományos kutató, az elemzőközgazdász, az újságíró diplomás, hanem a nagyközségi általános iskola kézimunka-tanárnője meg a kerületi óvoda óvónője, továbbá a kórházi főnővér, az iparművész vagy a művezető is. És hogy a kamarazenekar trombitásának, a zeneiskolai szolfézstanárnak, a gimnáziumi matematikatanárnak - és még sorolhatnám - szakmája gyakorlásához miért is kellene nyelvvizsgát tennie? Tudja a búbánat. Ezzel az erővel megkövetelhetnék a Cooper-tesztet a végzős orvosoktól, esetleg a félmaraton teljesítését a jövő antropológusaitól. Vagy a jogosítvány meglétét.

Én magát a tényt nem tudom elfogadni, hogy az egyetemi, főiskolai diploma előfeltétele legyen az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány megléte. Hogy hiába az abszolutórium, hiába az államvizsga - nyelvvizsga nélkül nincs diploma. Nem tagadva, hogy a nyelvismeret hasznos és előnyős, sok esetben szükséges is, de általános érvényűen kötelezővé tenni a szokásos magyar gyakorlatra hajaz: "essünk át a ló túloldalára". Egyesek szerint a rendelkezést a szakmai ismeretek bővítésének, a külföldi szakirodalom tanulmányozásának a lehetősége indokolja. De a már-már hihető érvek is sántítani kezdenek, amikor kiderül, hogy teljesen mindegy, milyen nyelvből van a nyelvvizsga, csak meglegyen. Így például meglepően magas a lovári nyelvből vagy eszperantóból, esetleg a nemzetiségi nyelvekből vizsgázók száma is. Nehezen hihető, hogy a szakmai előmenetel szempontjából különösebben hasznos lenne e nyelvek államilag igazolt középfokú ismerete. Inkább azzal törődnénk, hogy a magyar felsőoktatási intézmények közül csupán egy-kettő büszkélkedhet azzal, hogy a világranglista első ezer intézménye között egyáltalán jegyzik őket!

Húsz esztendeje minden problémát - szóban - a piaccal akarunk megoldatni. Miért kell pont a diploma megszerzésébe ilyen adminisztratív eszközökkel beavatkozni? Miért nem lehet a majdani munkavállalóra bízni, hogy akar-e nyelvvizsgát tenni, illetve a majdani munkáltatóra hagyni, hogy megköveteli-e valamely nyelv ismeretét leendő alkalmazottjától? Biztosak lehetünk abban, hogy ahol ez valóban szükséges, meg is követelik.

Közismert, hogy sok tízezerre tehető azok száma, akiknek egyedül a nyelvvizsga hiánya miatt nincs meg a diplomájuk. Sokaknak talán azért, mert, nincs pénzük a szükséges tanfolyamok elvégzésére. De olyanok is akadhatnak, akiknek egyszerűen nem megy a nyelvtanulás. Képtelenek egy idegen nyelvet elsajátítani. Esetleg már a főiskolát is munka, gyerek mellett végezték, komoly anyagi áldozatokkal. Van ilyen. De attól még nyugodtan lehetne belőlük a gyerekeket szeretve féltő óvónő, a hangszerén virtuóz technikával játszó zenész vagy precíz mérlegképes könyvelő. Csak nem nálunk!

Sebes Andor

Budapest

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.