A lehetőség két-három hónapos szezonmunkára vonatkozott. Márpedig a határ közelében élő magyarok közül az, aki uborkát akar szedni, elmegy inkább - több pénzért, legalább a duplájáért - az osztrák földekre dolgozni, mint ahogyan ezt a közelben élő szlovákok is teszik. Így aztán Magyarországra a hazai munkanélküliek helyett évek óta az ukránok jönnek uborkát szüretelni. Az a munkadíj ugyanis, ami a magyaroknak és a szlovákoknak elfogadhatatlanul kevés, az ukránok számára megfelelő.

Senki sem a saját országában szedi az uborkát.

Nem is csodálkozik az indiai tulajdonban működő dunakiliti konzervgyár azon, hogy nem tolonganak nála a magyar munkavállalók. Mint ahogy Ausztriában sem helybeliek, hanem vendégmunkások dolgoznak az uborkaföldeken. Látszólag így van ez, ha a munkaerő szabadon áramlik, a tőke az olcsóbbat választja, a dolgozó pedig a többet fizető céget.

Fel sem nagyon merül az az elavult kérdés: vajon ki teszi zsebre a munkaerő árkülönbözetéből adódó hasznot? Márpedig talán nem érdektelen a felvetés. Az élelmiszeripar piaca ugyanis földrajzi térségünkben nagyjából azonos. A Magyarországon forgalmazott élelmiszerek nem lényegesen, vagy egyáltalán nem olcsóbbak, mint mondjuk Ausztriában. Ha tehát egy osztrák cég önköltségébe belefér, hogy a munkaerőt viszonylag jobban megfizesse - legalábbis annyira, hogy a magyaroknak, szlovákoknak megérje -, akkor a magyarországi vállalkozáséba miért nem?

Tudjuk persze, hogy a kelet-európai országokban letelepedett világcégek egyike sem az anyavállalatnál szokásos bért fizeti a helybeli dolgozóknak. Némileg az adott országban elért bérszínvonal fölé kúsznak, de éppen csak annyira, hogy ne küszködjenek munkaerőhiánnyal. A világcégek között szerencsére akadnak, amelyek például a magyar tudást, kreativitást használják fel, sokan azonban éppen az olcsóbb munkaerő miatt költöztek Magyarországra, az országnak pedig a működő tőkére, a korszerű technológiára és új állásokra van szüksége.

A hármas határon koncentrálódik a szabad piac sok lehetősége, ellentmondása, egyenlőtlensége, s nem csak a konzerviparban. A közeli Bezenyén például - Las Vegas mintájára - rövidesen elkezdik építeni a kaszinóvárost, amelyben ötcsillagos szállodák, élményparkok is helyet kapnak. A létesítmény állítólag tízezer embernek ad majd munkát. Érdekesnek ígérkezik azt elemezni: melyik munkakörbe mely ország állampolgárai kerülnek, s hogyan alakulnak a bérek ebben a sajátos földrajzi térségben.

Az már most sejthető, hogy akkor bizonyára emelkedik majd a dunakiliti uborkaszedők óradíja is.