Gyakran szó esik a városi buszok-villamosok „klimatizálásának" hiányáról. Egy városi jármű két megálló között 200-300-400 métert halad, utána megáll. A kinyitott ajtókon csaknem a teljes légtérfogat kicserélődik, s a bejutott meleg levegő újra hűthető - elektromos árammal vagy dízelolajjal -, ami újabb légszennyezést okoz. Ehelyett célszerű lenne a fokozott légcserét megteremteni erős ventilátorokkal, ami elősegítené az utasok hőleadásának növelését, az izzadás csökkentését, s kevesebb energiafelhasználást igényelne.

Távolsági buszokon indokoltabb a klímaberendezés, mert ott 10-20-50 kilométert tesz meg a jármű megállás nélkül, s hatékonyabban üzemeltethető a berendezés a busz légterének hűtésére.

Egyes helyeken túlzásba viszik a léghűtést. Az általam ismert szakirodalom szerint kb. hat-hét fok az indokolt hőfokcsökkenés, amit egészségkárosodás nélkül el lehet viselni. Voltam olyan üzletben, ahol 10-12 fokkal volt hűvösebb a kinti hőmérsékletnél. Ez az ott dolgozóknak lehet hogy kellemes, de a vásárlók néhány perc után újra az utcán vannak a hőségben, s számukra a hőfokugrálás nem biztos hogy kellemes, esetleg megfázást okozhat.
Aki a klímát követeli mindenhova, gondoljon arra, hogy az is energiát használ, s az elektromos energia előállítása a többségében káros gázok légkörbe juttatását is növeli. Ha valaki az üvegházhatás ellen küzd, akkor mérje fel ennek jelentőségét az energiatakarékosság szempontjából is.

Mészáros László
ny. épületgépész-mérnök