A fesztiválok lezajlása után értékelik az eseményeket, tanulva a hibákból, a következő évben igyekeznek még jobban teljesíteni a szervezésben. Azonban a legjobb igyekezet mellett is történnek bakik, márpedig aki csinált már ilyet, az tudja, egy fesztiválon sok minden váratlan dolog nehezíti az olajozott munkát. Ebből a néző sokszor nem vesz észre semmit, ekkor jól dolgozik a stáb. Néhányszor azonban a néző is látja, megcsikordul a kerék. Van néha olyan vis maior pillanat is, amikor meg kell menteni egy helyzetet. Történt pedig Gyulán, hogy a világhírű angol együttes, a London Baroque és Emma Kirkby szopránénekesnő adott koncertet. Ahogy megérkeztek, azonnal tartottak egy sajtótájékoztatót. A gyulai fesztiváligazgató is megérkezett a helyszínre, ahol a felkért tolmács közölte, mégsem vállalja a munkát. Nem volt mit tenni, az asztal körül már ott ültek a művészek és az újságírók. Az igazgató, hogy mentse a helyzetet, elkezdett tolmácsolni. Közben nagyon mérges volt a lemondás miatt, de igyekezett odafigyelni a történésekre. A sajtótájékoztató véget ért, és az igazgató tudta a legjobban, hogy ez nem sikerült jól. Ezután azt olvassa a Népszabadságban Szemere Katalin tollából (Így ahogy: tetszik, július 6.) hogy botrányosan tolmácsol. Mivel nem is akart soha tolmács szerepében tetszelegni, úgy érzi, ez a kritika, nem méltányos számára az adott szituációban.

Aki a fesztivál vendégeként három napot Gyulán töltött, attól elvárható lenne, hogy ne rúgjon egyet a másikba, hanem írja le azt, ami tényleg történt. Ahogy tetszik... Van, akinek egy jó előadás tetszik, van akinek az, ha valakit megalázhat.

Gedeon József

Az Így ahogy: tetszik című anyagom - már a címéből is kiderül - arról szólt, mennyire nagyra tartom a fesztivált. Csak két mondat belőle: "Gedeon József jó érzékkel válogat meglévő, ide passzoló hazai és külföldi előadások közül. Minden évben invitál ínyencséget, mint az idén Peter Brook rendezését, a Szerelem a bűnöm, vagy a litván Korsunovas Rómeó és Júliáját, a szoprán Emma Kirkby közös koncertjét a London Baroque-kal." Megjegyzésem a nyelvtudásáról egyetlen zárójeles mondat volt. Nem állt szándékomban megalázni önt, és ha magyarul közli az újságírókkal, hogy cserbenhagyta a tolmácsa, egy betűt sem írtam volna erről. De álmomban sem jutott ez eszembe, hiszen sajtótájékoztatóin ön többször kérdezett angolul nemzetközi hírű művészeket, sőt ön mondja be a produkciók előtt: nem szabad fotózni és felvenni az előadást - mondjuk úgy: érdekes angolsággal. A Kirkby-tájékoztatón ahelyett hogy "eltérő tartalommal" fordítja a válaszok javát, így akaratán kívül félretájékoztatja az angolul nem beszélő újságírókat, kérhette volna a helyszínen lévő impresszárió, vala-mint az angol énekesnő egyik magyar tanítványának segítségét. De ez, persze döntés kérdése.

"Aki a fesztivál vendégeként három napot Gyulán töltött" kezdetű megjegyzésére csak annyit: mint nemzetközi fesztivál elismert direktora jól tudja, bármennyire kedves is az invitálása, ez nem jelenti azt, hogy megvásárolta az újságírót. Ott nem vendég, hanem olyasvalaki, aki az eseményről tudósít.

Szemere Katalin