Aztán tegnap, talán nem véletlenül pénteken, bomba robbant ugyanennek a Marriott szállónak a halljában, valamint a szomszédos, vele alagút-összeköttetésben álló Carlton-Ritzben. S nem mellesleg megtalálták a harmadik, fel nem robbant bombát egy tizennyolcadik emeleti szobában, amely, hogy úgy mondjam, igazi Armageddont okozhatott volna siker esetén.

Tudom, hogy sosem hagyják abba - nyilatkozta Susilo tábornok, az indonéz elnök. S a jelek szerint jól tudja. Indonézia 17 508 szigetén 237 millió ember él, jórészt muszlimok. Az acehi szultanátust leszámítva, az iszlám egy flexibilis, "világias", gyakorlatias változatát követik. Az al-Kaida által hirdetett kalifátuseszmét nemhogy nem teszik magukévá, hanem valószínűleg többnyire nem is hallottak róla. S a fundamentalisták láthatólag nem is a meggyőzés, az eszmeterjesztés módszereivel próbálkoznak.

Ha a 2000-es évek indonéziai terrorista cselekményeit egyenként végignézzük, egyetlen olyan motívumot találunk, amely egységbe rendezi őket, s egyben rokonítja az iszlám világban esett hasonlóan erőszakos aktusokkal, s ez az idegenellenesség. Mint szinte mindenhol, ennek megvannak a hagyományai, legfeljebb az "idegenek" változnak. Néhány száz évig ott voltak a holland gyarmatosítók, mint reális, valóban gyűlölhető idegenek, távozásukkal azonban nagy űrt hagytak. Az idegengyűlölőknek sokáig be kellett érniük a hollandok kiszolgálóinak tartott malukkui keresztényekkel, akik bár viszonylag kevesen vannak, jelenlétük lokális, de kapnak a mai napig szépen. Gazdaságilag válságosabb periódusokban, városi környezetben kedvvel szerveztek az idők során kínaiellenes pogromokat, akik szintén kevesen vannak (bár jól láthatóak), s kereskedelmi tevékenységük hosszabb távon inkább érdek, mint szálka, vagyis nem igazán ideális ellenségek.

Maradnak a külföldiek, akik jellemzően ausztrálok és amerikaiak, turisták és ott dolgozók, fehérek és minimum nem muszlimok. Tetejében tele vannak zsozsóval, öltönyben vagy rövidnadrágban járnak, isznak, mint a kefekötő, elszedik a csajokat, akiket aztán elhagynak, s még disznóhúst is ennének, ha kapnának. Földrajzi megoszlásuk nem egyenletes, az indonézek döntő többsége külföldit még csak tévében látott. Ugyanakkor vannak területek és városrészek, ahol koncentráltan vannak jelen. Ott lehet lecsapni.

Persze, mindenki tudja, hogy akikről beszélünk, a lecsapni kész fundamentalisták, nagyon kevesen vannak. Akik már kinyilvánították affinitásukat, azokat név szerint tartja számon vagy keresi az indonéz rendőrség. Nagyobb vitákra ad okot a szimpátia kérdése, amelyet nem feltétlenül demonstrációkon kell tetten érni. Olyan bonyolult akciók végrehajtása, mint a mostani robbantások, nyilván lehetetlen lenne teljes társadalmi elszigeteltségben.

Az igazi baj az, hogy a konkrét etnikumok, vallások és eszmék neveinek szimpla cseréjével sok más ország mai állapotait is le tudnám írni. Semmi egzotikum.