Se szó, se beszéd

A UPC június 30-án, egyik napról a másikra - az előfizetőkkel való egyeztetés nélkül - kivette az analóg csomagból a zenei értékek közvetítésében élen járó Mezzót. A cég akkor járt volna el etikusan, ha döntése előtt egyeztet az előfizetőkkel, s a választást ránk bízva felajánlja, hogy az analóg adások mellett a jövőben hasonló áron, digitális körülmények között is sugározza a Mezzót. Így azonban - miután azt a jóval drágább digitális csomagba emelte át - sok ezer zenekedvelő zsebébe nyúlt, éppen most, amikor valamennyiünk pénztárcáját apasztja a világválság.

A UPC lépése azért is megbocsáthatatlan, mert a Mezzo az egyetlen nem magyar adó, amelyik helyet ad az értékes magyar zenének (Liszt, Dohnányi, Bartók, Kodály, Ligeti, Kurtág), kiváló magyar előadóknak (Kocsis Zoltán, Schiff András, a Keller vonósnégyes, Fischer Iván), propagandát fejt ki a Miskolci Operafesztiválnak, a Szegedi Ünnepi Játékoknak. Hogy konkrét példát említsek: kizártak bennünket abból, hogy július 4-én megnézzük a Fischer Iván dirigálta Cosí fan tutte című Mozart-operát és július 8-án Csajkovszkij IV. szimfóniáját a Fesztivál Zenekar közreműködésével. Ennél barátságtalanabb lépést nem is tehetett volna a UPC!

Elismerem, hogy minden televíziós sugárzással foglalkozó cég - így a UPC is - kíváncsi arra, hogy egy-egy csatornát hányan néznek/hallgatnak. De mielőtt egy csatornát törölnek a kínálatból, ezt egy - a cégtől független - testület felmérésének kellene megelőznie. Ha van ilyen, tessék közreadni! Elképzelhetetlennek tartom, de tegyük fel, hogy a közvélemény-kutatók olyan számokkal állnak elő, amelyek szerint a Mezzót a legkevesebben nézik a kínálatból. Úgy gondolom azonban, hogy egy UPC méretű vállalkozás megengedheti magának, hogy a kommersz csatornák sokaságával szemben ebben az egy esetben a kultúrával élők szolgálatát részesítse előnyben.

A UPC felháborító eljárása nem ér véget azzal, hogy a Mezzót "kilopta" - saját esetemben az analóg "bronze" csomagból. Én ti. eredetileg 55 csatornát kaptam a pénzemért, ma ugyanennyiért tízzel kevesebbet kapok! És mi a magyarázata annak, hogy a UPC jóvoltából Ausztriában jóval több rangos csatorna - többek között az ARTE, a 3sat is - fogható? Magyarország elégedjen meg azzal a kínálattal, amit a cég jónak lát? Eszi, nem eszi, nem kap mást? Nem nekünk, nézőknek kellene eldöntenünk, hogy mire vagyunk kíváncsiak?

Földes Imre,

a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ny. egyetemi tanára

Üvegcserepek

Betöltöttem a 91. életévemet, és bár súlyos betegségem nincsen, az öregkor számos apró kellemetlenségével küszködöm. Így például nehezemre esik a járás.

Feleségem ágyhoz kötött beteg, ezért a házhoz szállított ebédet én melegítem meg, és tálcán viszem be a megterített asztalhoz. Bár nem remeg a kezem, mégis megtörtént, hogy a tálca megbillent, és a rajta lévő poharak a padlóra esve eltörtek. Amikor az üvegcserepeket összesöpörtem, még nem sejtettem, hogy egy számomra megoldhatatlan feladat előtt állok.

Elvánszorogtam a Károly körúton lévő Amforához - gyalogosan a Szent István térről, mert a két pont között semmiféle tömegközlekedés nincs. Az üzletet tatarozás miatt zárva találtam, de hazafelé bolyongva nem találtam egyetlen boltot sem, ahol vizespoharakat vásárolhattam volna. Otthon - kinyitva a postaládát - várt a megoldás. Az Ikea prospektusában éppen olyan poharakat reklámoztak, amelyeket kerestem. Az áhított poharakért azonban Budaörsre, a Sport utca 4. szám alatti üzletházba kellett volna elmennem.

Jól tudom, hogy megváltoztak a vásárlási szokások, de a bevásárlóközpontok tucatjainak felépítésének engedélyezésekor az illetékeseknek gondolniuk kellett volna arra: a város szívében nem kis számban laknak öregek, akiknek nincs gépkocsijuk, és ennek következtében a távoli bevásárlóközpontokat csak igen nehezen vagy egyáltalán nem kereshetik fel, a belvárosi üzletek jó része pedig üresen tátong, a kirakatokat csomagolópapírral fedik be, elcsúfítva az utcaképet.

Hová lett a régi, patinás üzletekkel teli Belváros?

Dr. Tokaji-Nagy Miklós

Budapest

Rossz irány

Hőguta vagy egyéni szorongásra való hajlam, amikor az alábbiakat hallva, illetőleg tapasztalva összeszorul a gyomrom, és a teljes tanácstalanság kínzó érzése hatalmasodik el bennem?

Für Lajos Magyar Gárda-jelmezbe öltözve közreműködik a gárda újraalakulásában. Morvai Krisztina hasonlóképp, miközben bejelenti, hogy nem fogják hagyni Magyarország gyarmatosítását, illetőleg Palesztina sorsára jutását. Orbán kijelenti: a kormány politikai adócsaló - mi van? -, és hogy ő majd centrális politikai rendszert fog létrehozni (kemény szocializmus?, puha kommunizmus?, diktatúra?). Valószínűleg minden fideszes kommentárban el fognak hangzani e mondatok.

A Duna-parton, a háború, az öldöklés, a gyűlölet legmegrázóbb emlékhelyével szemben lévő leállósávban négy egymás utáni kandeláberre fehér olajfestékkel föntről lefelé felfestve, egyenként: lógni fog, nemzet-, hazaárulók, gyilkosok. Aztán leparkol az ember, és erős szívdobogás mellett indul az emlékhelyhez.

Tudna valaki valami biztatót mondani? Mert az én szavam elakadt.

Rajk Júlia

Budapest