Az ECDC arra számít, hogy a terjedés tempója hasonló ütemben gyorsul, és a megbetegedések száma szeptemberre elérheti a heti százezret. Az egészségügyi hatóságok intenzíven dolgoznak, hogy a sosem látott betegtömeget az ország valahogy kezelni tudja. Ösztönzik a munkáltatókat, hogy készítsenek válságtervet a tömeges betegszabadságok sokkjának kivédésére, a lakosságot arra biztatják, hogy már az influenza első tüneteinek megjelenésekor maradjanak otthon.

A Stockholmban székelő ECDC azt jósolja, hogy a kórokozó az európai lakosság húsz százalékát fertőzheti meg. Ez azonban csak az átlag, az országokra lebontott "eredmény" függ az adott államok járványügyi és népegészségügyi állapotaitól. Az európai központ magyar vezetője azt nyilatkozta: a honi járványügyi rendszer hagyományosan a jók közé tartozik. Azt nem említette, hogy a hálózatot utoljára még jócskán az előző rendszerben, a (szinte) teljes foglalkoztatottság és állami ellenőrzés körülményei között tette próbára komoly járvány.

Akkor, amikor még nem voltak ezer- vagy tízezerszám otthontalanok, nem élt a népesség jelentős hányada középkori higiéniai viszonyok között, távol a rendszeres orvosi ellátás lehetőségétől. Ráadásul eddig az előkészületek is sokkal lassabban haladnak a tervezettnél. Az ígéretekkel ellentétben nem Magyarországon készült el először a sertésinfluenza elleni oltóanyag, a közvélemény pedig továbbra sincs tisztában vele, hogy melyek lesznek a főbb kockázati csoportok (a fiatalok, a terhes anyák és a krónikus betegségekben szenvedők - ezt a kulcsinformációt úgy kell kihámozni a kevés használható tudnivalót tartalmazó, jobbára a megnyugtatásra koncentráló közleményekből).

Szintén a járványügyi centrum előrejelzéséből tudjuk, hogy a tömeges sertésinfluenza-megbetegedések elsősorban az egészségügyi alapellátó rendszerre, illetve a kórházakra fognak a jelenleginél nagyságrendekkel nagyobb terhet róni, szerte Európában. Ez a kijelentés önmagában elegendő ok lehetne az idegességre. Magyarországon az alapellátás önkormányzati feladat - kevés olyan helyhatóság lehet az országban, amely kibírná, ha erre a költségvetési helyre a megszokott kiadások többszörösét kellene fordítania. Az ellátórendszert a jelenlegi állapotában a tömeges influenza-tesztvizsgálatok többletköltsége is a padlóra küldené. Ami pedig a kórházakat illeti, valószínűleg nem csak a tömeges csőddel riogató kórházszövetség gondolja úgy, hogy az intézmények nem élnék túl a feladataik hirtelen megsokszorozódását.

Az eddig megbetegedettek döntő többsége anélkül gyógyult meg, hogy orvos egyáltalán látta volna. Ez azonban egy olyan, könnyen mutálódó kórokozó esetében, mint az AH1N1, a jövőre nézve semmilyen garanciát nem jelent. Megnyugtatóbb lenne, ha a hazai illetékesek nem a lakosság és a gazdaság immunrendszerére bíznák a védekezés dandárját - mivel egyik sincs túl jó állapotban.