Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a gabonákon élősködő penészgombák méreganyagai folyamatosan jelen vannak a táplálékunkban: jó nevű magyar vállalatok és ismert világcégek gabonapelyheinek, lisztkeverékeinek, tésztáinak soráról derül(t) ki, hogy a határértéket jócskán meghaladó mennyiségben tartalmaznak mikotoxinokat.

A szóban forgó termékek, illetve a hozzájuk felhasznált alapanyagok akadálytalanul futottak végig az európai élelmiszerláncon, a legtöbbet a boltokból kell visszahívni. A világ legbiztonságosabbjának kikiáltott ellenőrzési rendszer a jelek szerint egy évszázadok óta ismert, könnyen azonosítható, súlyosan egészségkárosító ágens rutinszerű kiszűrésére sem alkalmas. Nehéz elképzelni, hogyan fog ez a szisztéma megbirkózni a közeljövő kihívásaival, amikor gén- és hormonkezelt tejtermékeket, ipari vagy kommunális szennyvízzel locsolt zöldségeket kellene kiválasztania és kizárnia a forgalomból.

Az élelmiszerlánc hossza fordítottan arányos az élelmiszerbiztonság szintjével. Az állítás nem napjaink "patriótáitól", hanem az EU szakhatóságának egyik vezetőjétől származik. A rostán eddig fennakadt minták többsége külföldi eredetű. Ez még a legutóbbi találatra, a bácskai lisztre is igaz: az előállító cég a saját honlapján közli, hogy az "alapanyag-beszerzés széles földrajzi bázison tartására" törekszik.

Az európai (és a magyar) fogyasztók egészségének kockáztatásáért eddig senkinek nem jutott eszébe a megnyirbált költségvetésű és hatósugarú nemzeti hatóságok elsorvasztását hibáztatni. Pedig a probléma gyökere valahol itt keresendő: Magyarországon például a 90-es években együttvéve sem volt annyi fuzáriumos eset, mint az idén. Ehelyett mások, például a barna lisztet és a biobúzát előállítók lesznek a bűnbakok - teljesen alaptalanul. Azt ugyanis már a hazai illetékesek is elismerték, hogy a megvizsgált biolisztmintákban semmivel sincs több toxin, mint a többiben. A pisztáciában, földi mogyoróban sokkal több a toxin, mint a gabonában, az előbbi mégsem fáj senkinek.

Hogy egy mérgezési üggyel milyen hatékonyan lehet manipulálni, azt egy másik hír is mutatja. A napokban több helyről is megbombázták vele a sajtót, hogy az egyik génkezelt - egyébként Magyarországon és sokfelé másutt is termesztési moratórium alatt álló - kukoricafajtán alig mutatkozik a fuzárium. Az már nem szerepelt a híradásokban, hogy az előnyös tulajdonságnak nem éppen megnyugtató magyarázata van: ezt a kukoricát éppen úgy programozták, hogy maga termelje meg azt a mérget, ami a kukoricamolyt - és mellesleg a fuzáriumot is - távol tartja. Viszont egyelőre senki sem tudja, milyen hatással van a módosítás vagy maga a méreg a fogyasztók szervezetére. Igaz, erre jelenleg a hatóságok nem kíváncsiak - elég bajuk van a fuzáriummal.