Tíz éve a Járai Zsigmond vezette Pénzügyminisztérium tett javaslatot a korszerűtlen, a gyerekek száma alapján közvetlen támogatást nyújtó állami támogatási rendszer, a szocpol átalakítására. Olyan rendszert álmodtak, amelyben az automatikusan járó - és ezért visszaélésekre okot adó, igazságtalan, vagyis a gazdagoknak is adófizetői pénzt juttató - rendszert egy szociális alapú, az önkormányzatokra bízott támogatással, és egy alacsonyabb kamatokat hozó új rendszerrel váltották volna fel. Elbuktak vele.

A szocpol politikai okokból maradt meg, ahogyan politikai okokból bővítették folyamatosan a kamattámogatási rendszert két éven keresztül. Mindenki szerette az olcsó lakáshitelt. Választást azonban nem nyert vele a Fidesz.

Tíz év alatt kiépült a támogatásokra egy intézményrendszer: jelzálogbankok alapultak, jöttek a hiteltanácsadók és beindult a lakossági hitelezés is. Az évente épülő 20 ezer új lakás helyett a legjobb években 40 ezret adtak át, lakásfelújítások kezdődtek el szerte az országban. Az eredményeknél azonban csak a költségek voltak nagyobbak. A lakástámogatásokra az idén 200 milliárdot fordít a költségvetés, ennek több mint a fele a kamattámogatás - ha a Medgyessy-kormány 2003-ban nem állítja meg valamelyest az államilag támogatott kölcsönök kiáramlását, az összeg ennek akár a duplája is lehetne. A korlátozás népszerűtlen lépés volt. Választást azonban nem bukott vele az MSZP.

Nem tudjuk, mi lett volna ha a Fidesz nem kezdi el bővíteni a lakáshitelezési rendszert - támogatás nélkül lennének-e jelzálogbankjaink, vajon épült volna ugyanennyi lakás? Amit tudunk, hogy a korlátozás után sem szűnt meg a hitelezés: tavaly 145 ezer lakáshitel-szerződést kötöttek, 2002-ben 151 ezret. (A rá következő évben 196 ezret, de ott a megszüntetés előtti roham is közrejátszott a növekedésben). Tudjuk azt is, hogy az elmúlt nyolc évben (2001 és 2008 között) a "normális" évi mennyiség - a 20 ezer - felett összesen 126 ezer lakás épült. Ezért és a kedvező lakásvásárlás lehetőségéért az állam kamattámogatás formájában összesen 770 milliárd forintot fizetett ki. Eddig. Miután a támogatott hitelek még ketyegnek jó pár évig, az összeg csak emelkedni fog.

A kormány mostani döntésének két sarkalatos pontja van: a már tíz éve is elavultnak számító szocpol felszámolása, és annak végleges kimondása, hogy az a kiterjesztett kamattámogatás, ami már csak az emlékekben él, nem éppen a leghatékonyabb formája az állami pénzek elköltésének.

Nem hatékony, mert a bevezetett rendszer alig oldott meg valamit a lakásproblémákból. A magyar lakások továbbra is öregek, rossz állapotúak, a magyarok lakásmobilitása (költözési hajlandósága) továbbra is alacsony, ami gátolja a munkavállalási kedvet. A rendszer bevezetésekor (2001-ben) a magyar lakások 15 százalékából hiányzott a vízöblítéses WC, 9,4 százalékából a víz is. Ma, vagyis 2009-ben - több száz milliárd elköltése után - 13,5 százalék és 8,6 százalék ugyanez az arány.