Populizmus határok nélkül
A szerző újságíró
Az EP nem az országokat vagy a nemzeteket képviseli. Erre szolgál a tanács, az EU legfőbb döntéshozó szerve, amely a tagállamok kormányainak képviselőiből áll. Ezzel szemben az EU nemzetek felettiségét jeleníti meg a bizottság, a bíróság, a Központi Bank s az Európai Parlament, amely az európai állampolgárokat képviseli határok nélkül. Az EP-ben a képviselők nem országonként, nem etnikumonként, hanem a nagy politikai ideológiák alapján csoportosulnak frakciókba. Az egyik képviseli a 27 tagállam összes konzervatív-kereszténydemokrata szavazóját, a másik az összes szocialista-szociáldemokrata szavazót stb. A frakciók létrehozásánál előírás a nemzetköziség. Minél több országból verbuválódik egy frakció, annál kisebb létszám kell a megalapításához. Két különböző országban megválasztott EP-képviselő nem akkor ül egy frakcióban, ha azonos etnikumú, hanem akkor, ha azonos pártállású. Demagóg tehát az a beállítás, hogy a Szlovákiában megválasztott euroképviselőknek a szlovák állam érdekeit kell képviselniük. Mint ahogy az is túlzás, hogy a Kárpát-medencei magyarság bármilyen ügye a magyar nemzetiségű EP-képviselők számán múlna (ahogy Orbán mondta Esztergomban).
Az EP-nek 736 tagja van, ebből 22-t választanak Magyarországon. Ez szűk 3 százalék. Hat határon túli magyarral (ennyi volt az eddigi ciklusban) "a Kárpát-medencei magyarságnak" már 3,8 százaléka lesz. De ennyi magyar a most véget ért ciklusban 3 európai pártban és a függetlenek csoportjában ült. Az EP-ben nem etnikai alapon dőlnek el a dolgok. Bármit szeretnének keresztülvinni a magyarok, még ha mind együtt szavaznak, akkor is meg kell szerezniük néhány száz nem magyar támogatását, később pedig ezt viszonozni kell. A többségek a nagy európai ideológiák kompromisszumai alapján szoktak kialakulni. Ezek a koalíciók változók, minden kérdésben külön kell őket megkötni. Mert nincs kormánytábor és ellenzék. Konkrét ügyekben vannak támogatók és ellenzők, akik különböző nemzetiségűek és pártállásúak. (De azért igazi nemzeti érdekeket érintő kérdésekben az egy országból jött képviselők együtt szoktak szavazni, ideológiáktól függetlenül.)
A magyarok együttműködhetnek az EP-ben, de "A Kárpát-medencei magyarság európai súlya" ott 3-4 százalék. És az EP nem kezdeményezhet EU-s döntéseket. A tényleges hatalom a tanácsban összpontosul, ahol kormányok ülnek és súlyukat (szavazatszámukat) az EU-s szerződések rögzítik. A legfontosabb döntéseket pedig államközi szerződések formájában hozzák.
Hogy "hány magyar képviseli a Kárpát-medencét" az EP-ben - csak szimbolikus kérdés. Viszont húsba vágó a következő hétéves EU-költségvetés elfogadása, benne a tarthatatlan közös agrárpolitikával, melyre az összes EU-kiadás csaknem fele megy el, méghozzá igazságtalanul elosztva. A költségvetéstől függ majd, hogy mekkora támogatás jut az EU szegényebb régióinak, az új tagállamoknak. Olyan kérdésekről már ne is beszéljünk, mint a klímaváltozás vagy a közös energiapolitika. Amikor Magyarország, Szlovákia és Románia egy hajóban fog evezni, olyankor együtt fognak szavazni a három országban megválasztott képviselők. Amikor meg a magyar, román és szlovák állam egymás riválisává válik anyagi kérdésekben, akkor azonnal meg fog jelenni az államhatár a magyarországi és a határon túli magyar képviselők között is.