Nemet a gyűlöletre!

Havonta "szokás" mostanában cigányt ölni Magyarországon. Egyre inkább foglalkoztat az a kérdés, hány ember fog még meghalni addig, míg valaki végre észreveszi, mi is folyik: etnikai alapú sorozatgyilkosság.


Felfogja bárki is, hogy ez mit jelent?! Az EU egyik államában élünk, a XXI. század első évtizedének végén! Hol marad a sajtó reakciója? Nem egy-egy hitetlenkedő cikkecskét várok, hanem elemi erejű felháborodást, olyat, amilyennek ilyenkor természetszerűleg kell kirobbannia minden jóérzésű emberből, különösen, ha írástudónak tartja magát! Várom a máris egy évvel megkésett, határozott nemet a köztársasági elnöktől, a nemzet egységét képviselő demokráciaőrtől, nemet a kirekesztésre és a gyűlöletre! Várom kormány és ellenzéke egyértelmű elutasítását az uszító eszmékkel, képviselőikkel és mindenfajta megnyilatkozásukkal szemben, legyen az emberölés, gyilkossági kísérlet vagy "csak" egyszerű félelemkeltés! És amit talán a leginkább hiányolok: a társadalom reakcióját, a civil kurázsi feléledését, azt, hogy a magyarok észleljék már, az ég szerelmére, hogy a hazájukban büntetlenül lehet tisztességes, dolgozó családapákat és ötéves kisgyermekeket lelőni, mint a felhajtott vadat!

Persze a kritikát magamon kell kezdenem. Sokkal előbb észre kellett volna vennem, hogy baj van, már a tavalyi támadásokat követően, vagy legalábbis Nagycsécs után. De amit a mai napig képtelen vagyok feldolgozni, az Tatárszentgyörgy. Emberi nyelven alig fogalmazható meg az az embertelenség, amellyel valaki rágyújtja a házat három alvó gyerekre, s aztán módszeresen lő, mintha vadászlesből tenné. Tán csak "a rettentő szavak tudósa, Ésaiás mondhatna méltó átkot" ilyen botrány fölött.

Felháborít a rendőrség tehetetlensége is. Senki nem tud semmit: még abban sem lehetünk biztosak, hogy a cigányok elleni támadások összefüggnek-e, hogy ugyanaz a személy vagy csoport áll-e a hátterükben.

A támadássorozat nem definiálható egy magányos elmebeteg ámokfutásaként. Az a társadalom, ahol ilyen, nemcsak a demokráciát és a jogállamiságot, de a másik ember méltóságát is alapjaiban megkérdőjelező és életét fenyegető tettek történnek következmények nélkül, maga is beteg. Súlyos beteg. Beszámíthatatlan és kiszámíthatatlan.

Ezért kérdezem újra: hány ártatlan ember fog még áldozatul esni a gyűlöletnek, míg végre kezelteti magát?!

Lőrincz Borbála

Budapest

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.