Az 1926-ban felállított Batthyány-örökmécses - különösképp a 80-as évek óta - a fővárosban emblematikussá vált. Alkotója az 1942-ben elhunyt építőművész, Pogány Móric. A napokban a Farkasréti temetőben járva feltűnt nekem a főútvonalon lévő sírja. Elhanyagolt állapota magára vonja a figyelmet. A síron álló kb. kétméteres fakereszten fából faragott korpusz volt, amit lefeszítettek és elvittek. Pogány Móric utolsó nagy alkotását, a szegedi Hősök Kapuját (aminek boltívét Aba-Novák Vilmos freskója díszíti) helyrehozták. Az Adria palota, később BRFK, majd Meridien Szálló gyönyörűen karbantartott épület. Kiáltó az ellentét a tervező sírjának és alkotásainak állapota között. Mikor fogják ezt az ellentmondást megszüntetni?

Dr. Del Medico Imre

Budapest

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke azt mondta az április 28-i számban (Rövid a szemfényvesztés életgörbéje), hogy "...szükséges az elmúlt hét év kritikus értékelése, vagyis annak elemzése, mi vezetett a mélypontunkig. Ha ezt megértjük és a kellő következtetéseket vonjuk le, akkor újra megerősödhetünk". Szekeres Imrének teljesen igaza van. Ám hosszas elemzésre igazán nincs is szükség. Evidencia ugyanis, hogy mi vezetett a mélyponthoz: az, ami már a 2002-es parlamenti választások kampányát is uralta, és azóta is abszolút prioritás az MSZP-ben: távol tartani Orbán Viktort és a Fideszt a hatalomtól. Erre - némi világgazdasági válságsegédlettel - kis híján rámegy az ország. Bizony, le kell vonni a "kellő következtetéseket"!

dr. Szerémy Zsolt

orvos

A május 6-án megjelent Ócskavasút című cikkükhöz szeretném személyes élményemet hozzáfűzni. A pécsi főpályaudvar pénztáránál vettem egy helyjegyet a Budapestre tartó InterCityre. Megkérdeztem a pénztáros hölgyet, vajon miért hiányzik a helyjegyről a vagon- és ülésszám. Azt válaszolta, mert ezen a vonaton nincs helyfoglalás, mindenki oda ül, ahová tud. Csodálkozva érdeklődtem, hogy akkor meg miért vettem helyjegyet. A pénztárosnő készséggel válaszolt is: mert kötelező. Anélkül megbünteti a kalauz. Ezek után szóhoz sem jutottam, s örültem, hogy kaptam ülőhelyet a szerelvényen...

Kovrig Mihály

Budapest