A háború folytatódhat

Huszonhat év, legalább nyolcvanezer halott, minimum egymillió menekült. Ennyi lenne a Srí Lanka-i polgárháború gyorsmérlege, miután tegnap megölték a lázadó tamilok parancsnokát és teljes katonai és politikai vezérkarát. Ekkorra az általuk ellenőrzött terület mindössze másfél négyzetkilométer volt. A lázadók - ők voltak a tamil tigrisek - tárgyalni szerettek volna, ám már nem volt kivel. A többségi kormány, a többségi (szingaléz) hadsereg nem békét akart, hanem végezni velük. A látszat az, hogy ez sikerült.

A polgárháború legalább harminc éve tartott. Más számítások "csak" huszonhat esztendőre becsülik a vérontás időtartamát. Ki tudja? A célt a lázadók nem érték el, nem sikerült kiharcolniuk a Tamil Ealamot, azaz népük független államát Srí Lanka (Ceylon) északi és keleti területein, ahol a hárommillió-kétszázezer tamil él. A tamilok egy része őslakó a szigeten, másokat a britek szállítottak át a szubkontinensről, hogy az ültetvényeken dolgozzanak. A tamilok a hinduizmus hívei, a többségi szingalézek buddhisták. A konfliktus azonban sokkal inkább volt szociális, emberjogi, mint vallási-etnikai eredetű. Az elemzők emlékeztetnek, mint más hasonló esetekben, itt is főszerepet játszott a gyarmatosító taktika, amely gyakran a kisebbséget emelte ki és játszotta ki a többség ellenében. Ráadásul ott volt a szomszéd óriás ország, ahol a dél-indiai tamilok sokáig szívesen támogatták véreik harcát - pénzzel és fegyverrel is.

A tigrisek sikeresek voltak. Szabályos miniállamot hoztak létre, államszervezetük volt, iskolarendszert működtettek, kórházaik voltak és bíróságaik. Eközben a világ harminc országa a tigriseket terrorista szervezetként tartotta számon. Nem véletlenül, hiszen, állítják, ők vezették be az öngyilkos merényletek taktikáját. 1991-ben Radzsiv Gandhi indiai kormányfőt is a tamilok egy embere robbantotta fel - önmagával együtt. A jól bevált taktikát folytatták később is, Srí Lanka fővárosában, az ország legkülönbözőbb helyein robbantak a bombák, s a tigrisek nem kímélték a békés lakosságot sem. Nem véletlen tehát, hogy tegnap Colombo ünnepelt.

Az elhúzódó polgárháborúban a tigrisek nem nyerhettek: a terrorista taktika lejáratta a tamilok ügyét, egyre nehezebb lehetett külső támogatást kapniuk. Nem segített az sem, hogy - akár tanítványuk, a palesztin Hamasz - ők is kedvtelve húzódtak a fegyvertelen nők és gyerekek, az emberpajzs mögé. Így aztán elfogyott a támogatásuk a tamilok között is. A világ mégsem képes ünnepelni. A győzelem iszonyú áldozatokat követel. Pár hét alatt háromszázezer ember volt kénytelen elhagyni a lakhelyét, és legalább hat és fél ezren haltak meg az idén. A menekülteket a hadsereg szögesdrót mögé, "jóléti falvakba" zárta. A területet hermetikusan elzárta a megfigyelők elől. Egyedül a Vöröskereszt embereinek lehet fogalmuk a történtekről. Azt mondják, ami történik, "elképzelhetetlen humanitárius katasztrófa". Az EU és az ENSZ most azt követeli, hogy ellenőrizhessék a történéseket, kapjon segítséget a háború sújtotta lakosság. Az ENSZ emberjogi szervezete a háborús bűnök kivizsgálását követeli. Kérdés, hogy a világ képes lesz-e a győzelemtől ittasult hadsereget és kormányt valódi békére szorítani. Nem a terroristákkal. A tamil kisebbséggel!

A hadműveletnek vége van. Ám a "tigrisek" alvó sejtjei újabb akciókba léphetnek, amennyiben a kormányzat képtelen a megbékélésre a kisebbséggel, ha elutasítja a jogos autonómiatörekvéseket. A hasonló konfliktusokat ugyanis a katonai győzelmek nem zárják le. A háború még folytatódhat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.