A Fennakadt volna a rostán címmel (április 23.) megjelent írásban olvasom, hogy az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány elnöke szerint az egyházi iskolák nem szívesen fogadnak be roma gyerekeket. Sok panasz érkezik a szülőktől, így került az alapítvány látóterébe a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, ahol a beiratkozásnál különbséget tesznek cigány és nem cigány gyerek között.

Mohácsi Erzsébet állítása nem fedi a valóságot, mert jelenleg e tanintézményben 11 százalékos a roma gyerekek aránya, ami önmagáért beszél. Nagy valószínűséggel valakinek vagy valakiknek (akár még a városban is) az nem tetszik, hogy a Benka Gyula iskola beiskolázási százaléka a legmagasabb a városban, ami azonban nem véletlen, mert sokat fáradoznak ezért az ott dolgozó nevelők. Kimagaslóan szép eredményeket érnek el, amelyet a tanulmányi versenyek eredményei bizonyítanak. Az iskolában béke, fegyelem és szeretet uralkodik. A tények közé tartozik, hogy van olyan roma család (több is), amelyiknek már a harmadik gyermeke jár ebbe az evangélikus iskolába. Amennyiben bármilyen iskolán belüli atrocitás, megkülönböztetés érte volna a gyereket, akkor a szülő bizonyára nem íratta volna a második és harmadik gyermekét is ide.

Az iskolában a gyerekek jól érzik magukat - egyetértésben romák és magyarok. A mesterségesen gerjesztett rágalom rossz módszer, mert csak tovább rontja az amúgy is feszült magyar-roma viszonyt.

Az alapítvány elnökének az lenne a feladata, hogy a romák számára inkább elősegítse a békés egymás mellett élés feltételeit, és biztosítsa türelmes, meggyőző, példamutató higgadtsággal, bölcsességgel a romák elfogadását.

Ebben az iskolában az igazgatók, a nevelők, a lelkészek azon fáradoznak, hogy minden gyerek egyforma ellátásban és elbánásban részesüljön. Az a jogsértés, amit az elnök asszony feltételez, ebben az intézményben nem valósult meg, hiszen nem egy és ugyanaz a személy nyilatkozott, illetve adott tájékoztatást olyan embereknek, akiket Mohácsi Erzsébet, az alapítvány elnöke "segítségül hívott" ennek a mondvacsinált ügynek a bizonyítására. A rostán senki nem akadt fenn (hacsak az elnök asszony nem), mert a jelentkező apuka valójában nem is akarta gyermekét áthozni a másik iskolából. Rosszindulattal tesztelték az iskolát!

Tíz éve, amióta az egyházi iskolák megkezdték működésüket, nyilvánvalóvá vált a különbség a világi és az egyházi iskolák között - természetesen az egyházi iskolák javára. Az ilyen irigy rágalmazással igyekeznek az egyház ellen fordítani az embereket. Nagy kár, mert egyre több helyen kellene az evangélium szerinti keresztény módon tanítani, élni és cselekedni, a jövő nemzedékét a szépre, a jóra az elfogadásra, a türelemre, a szeretetre, környezetünk megbecsülésére nevelni. Jó lenne a keresztény értékeket: szeretet, felebaráti tisztelet, segítség, nemeslelkűség fogalmát megismernék más intézmények is. A Benka Gyula evangélikus iskolában tudják, értik, mik az igazi értékek az életben.

Csernus Istvánné

ny. óvónő, presbiter, Szarvas