Íme egy hír: gyönyörködjünk benne! Gonosz tükör, melyből eltorzult pofájú országunk vicsorog ránk. Egy hír, amely arcon csapja az embert, hogy megszédül belé – bár tudtuk, hogy meg fog történni.

Egyetlen ellenszavazatra sem futotta a „szenátorok” bátorságából. Talán – hadd legyek a hülyeségig jóindulatú – ellenjelölt hiányában többen azt gondolhatták, hogy az a fontos, legyen rektor. Akármilyen is... Mert működni kell.

Hát nem, nem ez a fontos.

Normális országban ilyen eset aligha fordul elő – de ha mégis, akkor oktatók és diákok közösen demonstrálnak, az illető bukásáig.

Nálunk meg...

A szenátorokat és azokat az oktatókat, akik nem tiltakoznak, mégpedig minden lehetséges módon, ha volna Isten, sosem engedné többet diákok közé.