Legutóbb május 31-én írtam erről. Borzasztó, hogy újra és újra szóvá kell tenni! Azért nem szabad hallgatni róla, mert túlságosan sokan vannak, akik élvezik ezt az aljasságot, és még többen, akik nem akarják a dolgot néven nevezni.

Orbán zsidózik és zsidóztat. Ahogy korábban például bankárkormányt, most leginkább háttérhatalmakat emleget és sorosozik. Minden nap produkál valamit, ami téma lehetne a Demokrata által kiátkozott egyetemi feladatban. Amit alvezérei, vazallusai és ocsmány médiabirodalma művelnek, nem egyéb, mint a Kedves Vezető elvi útmutatásainak a mindennapok aprópénzére váltása...

Nem állítom, hogy antiszemita; fogalmam sincs, hogy homofób-e; nem tudom, mit gondol a cigányokról - mit gondolt róluk például akkor, amikor közölte: az ő kormánya azokat a családokat támogatja, amelyek a gyermekekért, és nem azokat, amelyek a gyermekekből élnek. Csak azt tudom, hogy ő és társasága Európában manapság páratlanul következetes amoralitással épít az emberi ostobaságra és rosszindulatra. Épít rájuk, s ezzel erősíti is őket - mert belőlük szerzi a maga erejét.

Minden dumája áttetsző - olyan, hogy a legprimitívebb hívei is értsék, élvezzék. Hergelődjenek.

Ennek az írásnak a kiváltója mai szereplése az általa magánosított „közrádióban": megint sorosozott egy rosszízűt:

A magyar származású amerikai üzletemberről, Soros Györgyről azt is mondta, hogy Soros, aki a magyar kormány ellenzékének tartja magát, a bevándorlás ügyében áll a leginkább szemben a kabinettel, támogatja azokat a szervezeteket, amelyek le akarják nyomni, meghátrálásra akarják kényszeríteni a kormányt. „Ez a magát a magyar ellenzék vezetőjének kinevezett Soros György és a magyar kormány között éleződő konfliktus" - fogalmazott.

Amikor Orbánt és a Fideszt folyamatos, szervezett zsidózással stb. vádolom, akkor időnként kapok méltatlankodó ellenvéleményeket.

Az egyik ilyen típusú:

Elképesztő, hogy a kommunizmus idején orosztanári pozícióban lévő szélsőséges micsoda antiszemita szövegeket enged meg magának.

Az effajta szövegeken jót vihogok, akkor is, ha gyakran súlyos gyalázkodásokat tartalmaznak. Mostanában a rezsibiztos és migráncsozás-szakértő Fidesz-alelnök ATV-ből való kivonulását juttatják eszembe: szemére vetették pártja és önmaga rendszeres zsidózását, s erre zsidózással vádolta az őt joggal elmarasztalót... (Nagy taps fogadta e mutatványt az egyatáboros hívek körében...)

A másik típus valamelyest érvelni próbál:

Van olyan piciny szeglete a tér-idő contíniumnak ahol Soros György bírálata nem antiszemitizmus?

Persze, nem könnyű komolyan venni az ilyen ellenvetést sem; még nehezebb jóhiszeműnek föltételezni. Mert nem tudok senkiről, aki például Soros bírálatát önmagában antiszemitizmusnak minősítené. Magam nemrég így vezettem föl e témát:

Annak a „világképnek" ugyanis, amelyet a fideszes propaganda elénk varázsol, tudniillik hogy Soros György körül forog, illetve ő forgatja a magyarellenes világot, nincs semmilyen más racionálisan értelmezhető tartalma.

Orbán és a Fidesz nagyjából két évtizedes bűnbakképző, ocsmány propagandájának természetét, lényegét, valósághoz való viszonyát az Állatfarm kaposvári előadásának egy átírt jelenetével próbálom érzékeltetni:

          - Elvtársak, az éjszaka Soros György belopózott a farmra! Álmukban megfejte a teheneket, aztán a tejet mind kiöntötte!  Aki további adatokkal szolgál Soros György aljasságáról, az Napólajos elvtárstól jutalomra számíthat.
Különben Napólajos elvtárs kezdettől tudta, hogy Soros György nem jó elvtárs; nem is elvtárs. A pénzét csak taktikából fogadta el.

A hatalom különösebben durva fizikai erőszak alkalmazása nélkül is egyre közelebb visz minket Orwell világához.