Kósa Lajos a tegnapi orlandói merénylet ürügyén a hazai „liberálbaloldalt" rágalmazta („Úgy tűnik nem volt elég halott, hogy a trendi liberálbaloldali megközelítés megváltozzon."), elmarasztalva - „nem az a megoldás" - azokat is, akik a tengerből menekülteket segítenek az olasz földre. Dömötör Csaba ehhez a gyalázathoz készségesen asszisztált. Az orlandói tragédia is jó alkalom volt számukra ocsmány embertelenségükkel való hencegésre, mocskos migráncsozós népszavazási kezdeményezésük reklámozására.

Az elnöklő Jakab István türelmesen végighallgatta  a két gazembert - 10:40-től hallható -, s a jelenlévő képviselők sem fojtották beléjük a szót. Dehogy fojtották! - még meg is tapsolták őket. Nincs hír arról, hogy közülük bárkinek is kifordult volna a bele!

Pedig Jakab István kivezettethette volna Kósát (akár Dömötört is), vagy legalább orvost hívhatott volna hozzá... (Schiffer búcsúképpen előadott zagyválkodása már-már felüdülés volt...)

Nem szakadt rájuk a mennyezet, nem nyílt meg alattuk a föld...

Semmi kétség: a Duna-parti palotában a „kormánypártiak" bármit mondhatnak. Senki sem figyel: a Történelem Ura valahol szabadságát tölti, a Sátán tán mulat valahol...