Hogy én mekkora marha vagyok! Olvasom, hogy a görögdinnyében (különösen a héj alatt lévő fehér termésfalban) nagy mennyiségű citrulin található. Ez az 1930-as években felfedezett aminosav fokozza a szervezet nitrogén-oxid termelését, így közvetve tágítja az ereket, vagyis egyfajta természetes potencianövelő szerként hatva sokat segíthet az idősödő férfiak gondjain.

Szépen vagyunk. A kezdő sorokban az önkritikus felkurjantás oka az, hogy eddig a dinnye belét ettem. A kincset érő héjjal oly mostohán bánok ma is, hogy ki szoktam dobálni a kert végébe - ez történetesen az erdő széle is egyben -, így próbálok kedvezni a madaraknak és a bogaraknak. A kutya bávatag tekintettel szokta bámulni, amint a dinnyehéj nagy ívben elrepül a feje fölött. 

Most már értem, miért olyan sok mifelénk a hangya, miért virgoncak a rigók, s miért repked olyan peckesen a rozsdás farkú (hú, ez most kissé blikkesre sikerült).

Komolyra fordítva a szót: mindig is kedveltem az ilyen tudományos híreket. Nemzedékem sorscsapása például a spenót. Egy korabeli sajtóbaki az oka annak, hogy a hatvanas években a mamák, köztük anyám is, vödörszám főzték csemetéiknek ezt a különben pompás ételt. Megjelent egy újságban, hogy a spenót 0,4 százalékban vasat tartalmaz. Hogy ne legyen az új generáció vashiányos, a szülők nyomták a kölykökbe a parét. 

A 0,4-ről igen jól látható, hogy valami nem stimmel. A cikkíró rossz helyre tette a tizedesvesszőt, s a négy ezrelékből így lett 40 százalék! De megjelent, az újságolvasók pedig akkoriban komolyan vették azt, amit az újságok írtak.

Ha most a dinnyehéjevés szokása elharapózna a magyar lakosság fickókörében - amit igen hasznosnak tartanék - , akkor egyrészt a jövőben megmenekülhetnénk azoktól a spamoktól , amelyeket a viagragyártók strómanjai küldözgetnek emil-címeinkre, másrészt megállíthatnánk a magyarság fogyását, s meg tudnánk például akadályozni, hogy ősszel ne csusszanjon a hazai lélekszám 10 millió alá!

Ennél nagyobb hőstettet nem tudnék jelen pillanatban elképzelni, a kihalásról ugyanis általában rossz véleménnyel vagyok.

Már azt is tudom, hogyan fogom ellenőrizni a tudományos tétel igaz vagy hamis voltát. Nem magamon tesztelem, bár azt is megtehetném. Ennél tudományosabb módszert követek. Meg fogom vizsgálni, hogy kilenc hónap múlva milyen lesz Magyarországon a születési statisztika. Ha elüt az átlagtól, az azt jelenti, hogy a magyar lakosság a kék bogyóról átállt egy ősibb módszerre, s a férfiak elkezdték rágicsálni otthon a dinnyehéjat. Ha nem, akkor elővesszük a cikkírót, s kérdőre vonjuk.

Arról egyébként nem olvashattunk, hogy mi a búbánatot csináljunk decemberben és januárban. Honnan szerezzünk akkor elfogadható minőségű dinnyehéjat?