Örvendetes, hogy a parlagfüvet ennyire sikerült visszaszorítani. Jelenleg "csak" ötmillió hektáron nő, s ebből kétmillió hektár a súlyosan szennyezett terület. Piha. Az is örömre ad okot, hogy "mindössze" kétmillió ember szenved tőle. Mindennek van ára: nyolcmillió nem köhög.

A kemény küzdelem 1995-ben kezdődött, amikor hosszú távú, átfogó terv készült a fővárosban a parlagfű és más allergiát okozó növények irtására. Több lelkes szervezet gondolta úgy, hogy a parlagfűirtást finanszírozza (akkor még nem volt Magyar Gárda, mely azt ígérte, kihúzgálja; mire lehajolt volna érte, megszüntették).

Ötmillió forinttal kezdődött, ennyit áldozott a küzdelemre a főváros környezetvédelmi bizottsága. Emellett kormány- és fővárosi rendelet is született a gyomirtásról. Arra kötelezték a tulajdonosokat, hogy irtsák telkükön a parlagfüvet. Aki nem teszi, ígérték, tízezer forintos bírsággal sújtható (1997-et írtunk ekkor).

A parlagfűellenes küzdelem üde színfoltja, amikor Demszky Gábor főpolgármester 1998-ban kilátásba helyezte, birkahadakat is bevet. Szerencsére ebből nem lett semmi, mert a kormány időközben rájött, hogy pénz is kell az irtáshoz. Meg tárcaközi bizottság, és kormánybiztos is. Lett minden. A küzdelem is nagyon bekeményedett. A Budapest Fővárosi Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás 1998-ban éppen négy esetben bírságolt (a 323 szabálysértési határozat után). Ettől a parlagfüves területek gazdái piszkosul visszarettentek.

Az agrártárca 1999-ben kitalálja, hogy már nem elég az évi ötmillió forint az irtáshoz, inkább egymilliárd forintos ráfordításra volna szükség. Még szigorúbb lett a szabálysértések elbírálása. 2001-ben (elvileg) már egymillió forintra is megbírságolhatták (volna) azt, aki nem gyomlálja a telkét.

Fordulat 2002-ben, az Orbán-kormány utolsó évében: több milliárd forintos évenkénti támogatást irányozott a parlagfű elleni harcra a több tárca által elkészített kormány-előterjesztés. (2002. április 17.) Kár, hogy őszre, amikor már nem Orbán volt hatalmon, beigazolódott: nem bizonyultak eredményesnek a parlagfű-mentesítés érdekében hozott hatósági kezdeményezések. Alig fordult ugyanis elő, hogy valakit megbírságoltak volna, kényszerkaszálásra pedig egyetlen esetben sem került sor.

2002-ben Budapesten félmillió, az országban kétmillió ember prüszkölt Ambrosia tábornok pollenjétől. A betegstatisztikák szerint 1980-hoz képest mára az ötszörösére nőtt a légúti allergiás és az asztmás megbetegedések száma.

Tovább kellett folytatni a küzdelmet. Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta a Parlagfűmentes Magyarországért Bizottság jelentését. A kormány tárcaközi bizottságot hozott létre a védekezés összehangolására. 2004 tavaszán még havazott, de a városházán már tervezték a parlagfű elleni védekezést. Ebben az évben az önkormányzatok és a közműcégek több mint egymilliárd forintot költöttek parlagfű-mentesítésre, a város allergén gyomnövény-borítása így is meghaladta a 27 százalékot.

Hatályba lépett aztán 2005-ben a módosított növényvédelmi törvény, mely kimondta: a földhasználó köteles minden év június 30-ig a parlagfű virágzását megakadályozni, majd ezt a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartania. A hatóságnak jogában áll értesítés nélkül kaszáltatni, a munka költségét behajtják a tulajdonoson, és akár 2 millió forintos bírságot is kiszabhatnak.

2005. július 26-án a Parlagfűmentes Magyarországért Mozgalom képviselői politikusokkal együtt bejárták a Hajógyári-szigetet, és megállapították, hogy az súlyosan fertőzött. Ez azonban nem akadályozta meg az ÁNTSZ-t, az önkormányzatokat, a földhivatalokat és a talajvédelmi hatóságot abban, hogy megalakítsa a fővárosi Parlagfű-mentesítési Koordinációs Bizottságot. A bizottság zéró toleranciát ígért, és kilátásba helyezte: szigorúan fellép a földhasználókkal, köztük a MÁV-val, a közútfenntartókkal és az önkormányzatokkal szemben.

Ehhez képest a 2006-os tapasztalatok szerint a belterületeken illetékes polgármesteri hivatalok tevékenysége észrevehetetlen volt.

Ma ugyanúgy kétmillió ember szenved a parlagfűtől, mint jó tíz évvel ezelőtt. A különbség, hogy a mai kétmillió sokkal többe kerül.

Kérdés: Miért nincs parlagfű Ausztriában?

Válaszlehetőségek:

a., Mert sokkal több koordinációs bizottságban sokkal többen küzdenek, és ennek megfelelően, gazdag országról lévén szó, sokkal több pénzt is költenek a parlagfű elleni küzdelemre, mint mi.

b., Mert Ausztria magasabban van, mint Magyarország, ezért nem nő annyi parlagfű, mint nálunk.

c., Mert kihúzzák vagy lekaszálják.