A hét elején harminc újságírót bocsátottak el a Magyar Nemzettől. Megszüntették a lap brüsszeli tudósítói posztját, az eddigi tudósító, Lovas István várhatóan ezentúl is publikál a lapban, de már nem állandó munkatársként. Olyan neves jobboldali szerzőktől is megváltak, mint Ugró Miklós, Lőcsei Gabriella, Torkos Matild, Ludwig Emil és Kulcsár Anna. Eddig két külön egységként működött a nyomtatott lapot, illetve az online tartalmat előállító szerkesztőség, információink szerint a lap vezetése ezt akarja integrálni. Úgy tudjuk, a nyomtatott lap szerkesztősége hozzávetőleg hetvenfős, a külön online gárda pedig 30 fős, ebből fognak egy hozzávetőlegesen 70-80 újságíróból és fotóriporterből álló közös szerkesztőséget kialakítani. Úgy tudjuk, hogy lap archívumában és ügyfélszolgálatánál is jelentős leépítés várható.

Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő lapunknak azt mondta, a Magyar Nemzet belügyének tartja a változtatásokat, amelyekre a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek.

A Magyar Nemzet anyagi gondjait az is jelezte, hogy szeptember elején Liszkay Gábor a lap címoldalán jelentette be, hogy a nyomtatott lapok piacán tartósan érzékelhető egyre kedvezőtlenebb körülmények miatt kénytelenek megemelni a lap árát. Az áruspéldányok ára októbertől a jelenlegi 145 helyett 195 forint lesz, a havi előfizetés pedig 2990 forintra emelkedik. A Hír TV-nél már szeptember elsejétől takarékossági intézkedéseket vezettek be, megszüntettek több műsort, köztük a csaknem 150 adást megélt Retrográdot.

Széles Gábor a Magyar Hírlapnak azt mondta: ahogy az internetes közösségi oldalakat olvasókat, őt is megdöbbentette a hír. Nagyjából van már stratégiája a segítségnyújtással kapcsolatban, de ennek részletei a személyekre lebontva csak néhány hét múlva dőlhetnek el. Hangsúlyozta, baráti segítségnyújtás, amit tenni szeretne. „Egy ismert, elbocsátandó magyar nemzetes újságírónak már fel is ajánlottam, hogy műsort kaphat az Echo TV-ben. Úgy érzem ugyanis, hogy az ő tudására, tapasztalataira hatalmas igény van a jobboldalon” – fejtette ki. Arról, hogy Lovas Istvánról van-e szó, azt mondta, még korai lenne erről beszélni, az értesülést sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

Széles burkoltan kritizálta a Magyar Nemzet tulajdonosait is. A lap meghatározó tulajdonosai közé tartozik Simicska Lajos és Liszkay Gábor. Széles azt mondta, gazdasági szakemberként nem nagyon érti, hogy a Magyar Nemzettől miért bocsátottak el ennyi embert, miközben a sajtóinformációk szerint tavaly több mint hétszázhúsz milliós adózás előtti nyereséget könyvelhettek el. Mint azt megírtuk, a Hír TV 2013-as adózott eredménye 534 millió forint volt, a Magyar Nemzeté 712 millió. Széles az interjúban közölte: „Halkan jegyzem meg, a Magyar Hírlapnál az elmúlt nyolc évben soha nem voltunk nyereségesek. Vagy hatalmas veszteségeink voltak, amit tulajdonosként én pótoltam ki, vagy már az utóbbi évben nullszaldóhoz közeli eredményt értünk el. Tehát a Magyar Nemzet döntését pusztán gazdasági okokkal nem lehet magyarázni.”

Széles utalása a „nem pusztán gazdasági okokra”, egyértelmű célzás az Orbán-Simicska háborúra, vagy legalább is arra, hogy a reklámadó bevezetése miatt a Hír TV és a Magyar Nemzet tulajdonosainak is különadót kell fizetniük. Számítások szerint a Hír TV-nek idén hozzávetőlegesen 400 millió forint reklámadót kell fizetnie. Nem véletlen, hogy a Hír TV és a Magyar Nemzet is élesen kritizálta a reklámadó bevezetését, Csermely Péter, a lap főszerkesztő-helyettese júniusi publicisztikájában azt írta: „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs”.

A reklámadó a Simicska-birodalmon belül nem csak a Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek „fáj”, hanem a vezető kereskedelmi rádiónak, a Class FM-nek, valamint a közterületi hirdetési piacot uraló Euro Publicity-nek, Publimontnak és Mahir Cityposternek is.