Készültség a Simicska-médiánál

A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet és a Hír TV először a reklámadó bevezetésekor ment szembe a kormány akaratával. Az RTL Klubon kívül a reklámadó egyik nagy vesztese ugyanis a Hír TV, amelynek számítások szerint idén hozzávetőlegesen 400 millió pluszadót kell fizetnie. Összehasonlításként: a Hír TV 2013-as adózott eredménye 534 millió forint volt, a Magyar Nemzeté 712 millió. Csermely Péter, a lap főszerkesztő-helyettese júniusi publicisztikájában azt írta: „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs”.

A napilap Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter távozását is követelte, miután lapunk megírta: Seszták véthetett az ügyvédek etikai szabályzata ellen azzal, hogy ügyvédként ellenjegyzett olyan cégpapírokat, amelyeken ő maga is aláíró. E Seszták elleni kirohanás sem volt előzmény nélküli. Orbán Viktor és Simicska közötti érdekütközésre utalt már az is, amikor a fejlesztési tárca vezetője (aki épp Simicska emberét, Németh Lászlónét váltotta a poszton) július elején az összes, a minisztérium alá tartozó állami irányítású cégnél azonnali hatállyal megtiltott minden szerződéskötést, és teljes átvilágítást rendelt el a társaságoknál. Mindezek miatt a kormányzat és a Magyar Nemzet, illetve a Hír TV közötti viszony igencsak hűvössé vált. Lapunk megvizsgálta az elmúlt hónapokban megjelent Magyar Nemzetben lévő hirdetések összetételét. A lapnak több nagy stabil állami hirdetője van: a Magyar Nemzeti Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek. A jegybank a növekedési hitelprogramját az elmúlt két hónapban csaknem harmincszor reklámozta egész oldalas hirdetésben, ez a Magyar Nemzetnek a nyilvános listaáraival (kedvezmények nélkül) számolva több mint 100 millió forintos árbevételt jelentett. A hozzáférhető adatbázisok szerint az év első hét hónapjában a jegybank – listaáron – 191 millió, az MVM és partnere 91 millió, a Szerencsejáték Rt. pedig 146 millió forintért hirdetett. A tavalyi költésekhez képest ez jelentős növekedés, összességében nem mondható, hogy a lap a korábbiaknál jelentősen kevesebb állami hirdetést kapna. Az újságban több minisztérium is hirdetett rendszeresen, de információink szerint a kormány részéről figyelmeztető jelzésnek szánták, hogy a Várkert Bazár múlt pénteki újbóli átadását nem ott, hanem a Magyar Hírlapban reklámozták négy féloldalas hirdetésben.

A reklámadó miatt a Magyar Nemzet és a Hír TV is lépéskényszerbe került. Az Index augusztus eleji információi szerint a tulajdonosok már olyan üzleti terveket kértek be, amelyekben azt vizsgálták, fenntarthatóak lennének-e ezek a kiadványok hosszú távon állami támogatás nélkül. A Magyar Nemzet szerkesztőségében az a hír járta, hogy a tulajdonosok részéről fontolóra vették a lap oldalszámának csökkentését, a print- és a legalább harmincfős online-szerkesztőség összevonását. A Hír TV-nél szeptembertől több műsor megszűnik, köztük a csaknem 150 adást megélt Retrográd, leállítanak, szüneteltetnek legalább hat politikai, kulturális, gazdasági jellegű műsort.

Liszkay Gábor a lapáremelés indoklásában párhuzamot vont a Medgyessy-féle 2002-es időszakkal. Lapunk a nyilvánosan elérhető adatbázisokból lekérte a 2002-es, 2003-as hirdetések listáját. Ebből az derült ki, hogy bár 2002-ről 2003-ra a kormányzati és állami szektor hirdetései jelentősen csökkentek, de nem szűntek meg a jobboldali sajtóban sem. Nem úgy, mint a 2010-es választások után, amikortól az állami hirdetések szinte kizárólag a Fidesz-közeli médiumokban jelenhetnek meg. Visszatérve 2003-ra: a Szerencsejáték Zrt. 2002-es közel 100 milliós hirdetéscsomagja a rákövetkező évben csaknem a harmadára csökkent, a minisztériumok – gazdasági, honvédelmi, ifjúsági, oktatási –, a Magyar Nemzeti Bank, a MÁV, a Magyar Posta, a fővárosi közműcégek, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet is hirdetett a Magyar Nemzetben.