galéria megtekintése

Készültség a Simicska-médiánál

Az írás a Népszabadság
2014. 09. 03. számában
jelent meg.


Bednárik Imre
Népszabadság

Jelentős költséghatékonysági intézkedéseket léptettek életbe a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hír TV-nél és Magyar Nemzetnél. A hírtelevízió szeptembertől több magazinműsort megszüntet, a napilap októbertől drasztikusan emeli az árát.

A reklámadó nagy vesztese az RTL Klubon túl a Hír TV
A reklámadó nagy vesztese az RTL Klubon túl a Hír TV
Banczik Róbert / Fotó

Liszkay Gábor, a Magyar Nemzet főszerkesztője hétfőn a lap címoldalán jelentette be, hogy a nyomtatott lapok piacán tartósan érzékelhető egyre kedvezőtlenebb körülmények miatt kénytelenek megemelni a lap árát. Az áruspéldányok ára októbertől a jelenlegi 145 helyett 195 forint lesz, a havi előfizetés pedig 2990 forintra emelkedik. Liszkay szerint ritkán fordulnak az olvasóhoz ilyen rossz hírrel, majd hozzátette: „utoljára csaknem napra pontosan tizenkét éve, 2002. augusztus 31-én értesítettük Önöket áremelésről, akkor azért, mert a Medgyessy-kormány megvonta a Magyar Nemzettől az állami hirdetéseket”. A Magyar Nemzet a második legolvasottabb politikai napilap, eladott példányszáma a MATESZ legfrissebb adatai szerint átlagosan 37,5 ezer, 2002-ben ez a szám még 90 ezer körül volt.

Információnk szerint Liszkay Gábor nem véletlenül utalt a 2002-es időszakra, mert az elmúlt hónapokban a kormányhoz közel álló Magyar Nemzetnek és a Hír TV-nek is szembesülnie kellett azzal, hogy a kormány a reklámadóval nagyon mélyen belenyúlt a tulajdonosok zsebébe.

 

A Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Magyar Nemzet és a Hír TV először a reklámadó bevezetésekor ment szembe a kormány akaratával. Az RTL Klubon kívül a reklámadó egyik nagy vesztese ugyanis a Hír TV, amelynek számítások szerint idén hozzávetőlegesen 400 millió pluszadót kell fizetnie. Összehasonlításként: a Hír TV 2013-as adózott eredménye 534 millió forint volt, a Magyar Nemzeté 712 millió. Csermely Péter, a lap főszerkesztő-helyettese júniusi publicisztikájában azt írta: „a kétharmad most valóban rá akar lépni a sajtószabadság torkára. A reklámadónak ugyanis sem más értelme, sem más üzenete nincs”.

A napilap Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter távozását is követelte, miután lapunk megírta: Seszták véthetett az ügyvédek etikai szabályzata ellen azzal, hogy ügyvédként ellenjegyzett olyan cégpapírokat, amelyeken ő maga is aláíró. E Seszták elleni kirohanás sem volt előzmény nélküli. Orbán Viktor és Simicska közötti érdekütközésre utalt már az is, amikor a fejlesztési tárca vezetője (aki épp Simicska emberét, Németh Lászlónét váltotta a poszton) július elején az összes, a minisztérium alá tartozó állami irányítású cégnél azonnali hatállyal megtiltott minden szerződéskötést, és teljes átvilágítást rendelt el a társaságoknál. Mindezek miatt a kormányzat és a Magyar Nemzet, illetve a Hír TV közötti viszony igencsak hűvössé vált. Lapunk megvizsgálta az elmúlt hónapokban megjelent Magyar Nemzetben lévő hirdetések összetételét. A lapnak több nagy stabil állami hirdetője van: a Magyar Nemzeti Bank, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek. A jegybank a növekedési hitelprogramját az elmúlt két hónapban csaknem harmincszor reklámozta egész oldalas hirdetésben, ez a Magyar Nemzetnek a nyilvános listaáraival (kedvezmények nélkül) számolva több mint 100 millió forintos árbevételt jelentett. A hozzáférhető adatbázisok szerint az év első hét hónapjában a jegybank – listaáron – 191 millió, az MVM és partnere 91 millió, a Szerencsejáték Rt. pedig 146 millió forintért hirdetett. A tavalyi költésekhez képest ez jelentős növekedés, összességében nem mondható, hogy a lap a korábbiaknál jelentősen kevesebb állami hirdetést kapna. Az újságban több minisztérium is hirdetett rendszeresen, de információink szerint a kormány részéről figyelmeztető jelzésnek szánták, hogy a Várkert Bazár múlt pénteki újbóli átadását nem ott, hanem a Magyar Hírlapban reklámozták négy féloldalas hirdetésben.

A reklámadó miatt a Magyar Nemzet és a Hír TV is lépéskényszerbe került. Az Index augusztus eleji információi szerint a tulajdonosok már olyan üzleti terveket kértek be, amelyekben azt vizsgálták, fenntarthatóak lennének-e ezek a kiadványok hosszú távon állami támogatás nélkül. A Magyar Nemzet szerkesztőségében az a hír járta, hogy a tulajdonosok részéről fontolóra vették a lap oldalszámának csökkentését, a print- és a legalább harmincfős online-szerkesztőség összevonását. A Hír TV-nél szeptembertől több műsor megszűnik, köztük a csaknem 150 adást megélt Retrográd, leállítanak, szüneteltetnek legalább hat politikai, kulturális, gazdasági jellegű műsort.

Liszkay Gábor a lapáremelés indoklásában párhuzamot vont a Medgyessy-féle 2002-es időszakkal. Lapunk a nyilvánosan elérhető adatbázisokból lekérte a 2002-es, 2003-as hirdetések listáját. Ebből az derült ki, hogy bár 2002-ről 2003-ra a kormányzati és állami szektor hirdetései jelentősen csökkentek, de nem szűntek meg a jobboldali sajtóban sem. Nem úgy, mint a 2010-es választások után, amikortól az állami hirdetések szinte kizárólag a Fidesz-közeli médiumokban jelenhetnek meg. Visszatérve 2003-ra: a Szerencsejáték Zrt. 2002-es közel 100 milliós hirdetéscsomagja a rákövetkező évben csaknem a harmadára csökkent, a minisztériumok – gazdasági, honvédelmi, ifjúsági, oktatási –, a Magyar Nemzeti Bank, a MÁV, a Magyar Posta, a fővárosi közműcégek, a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet is hirdetett a Magyar Nemzetben.

Reklámadó: törvény már van, válasz még nincs

„Az FTC nem kíván nyilatkozni a témában.” Ezt a meglehetősen részletszegény választ kaptuk a zöld-fehér klubtól, miután a reklámadó futballcégre vonatkozó részleteiről érdeklődtünk. Szerettük volna megtudni, a sportvállalkozás álláspontja szerint kell-e reklámadót fizetnie, s kinek kell utalnia stadionja nevének értékesítése után. Arra is kíváncsiak voltuk, hogy az FTC előremutatónak tartja-e a jogszabályt, amely bünteti az üzletileg jól teljesítő, jelentős szponzorációs bevételt realizáló társaságokat.

Nem csak az FTC-vel jártunk így.

A Videoton érdeklődésünkre így reagált: a részletekről nem ad információt, mert a szerződések tartalma üzleti titok.

Nem csupán a labdarúgó-társaságok, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium is hallgat, miközben kérdések sorára várjuk az illetékes szervezetek válaszát. Amint arról már beszámoltunk, a Forma–1-es Magyar Nagydíj és a Sziget Fesztivál szponzorációs bevételei egyaránt a célkeresztben vannak.

Ám akadnak ezeknél komplexebb problémák is. Ilyen például az, amikor egy tévécsatorna közvetíti egy külföldi futballcsapat meccsét, és a játékosok dresszén ott virít a szponzor felirata.

Ekkor valaki közzétesz idehaza hirdetést, s bevételt realizál.

A Népszabadság a Jalsovszky Ügyvédi Irodától kért állásfoglalást az ügyben. Fehér Tamás vezető adójogász rámutatott: „A reklámadóról szóló törvény rendkívül széles hatálya miatt számos külföldi reláció is – elméletileg – a törvény hatálya alá tartozik, ám ezek közül sok esetben az adó tényleges behajtása, behajthatósága nem valószínű.” A szakember ugyanakkor kiemelte, több tényezőt egyszerre kell vizsgálni: 1. adóköteles-e a tevékenység, 2. azt az adóalany valósítja-e meg (egyáltalán: ki az adóalany?), 3. származik-e belőle adóköteles árbevétel, 4. keletkezik-e tényleges adófizetési kötelezettség, azaz az adóalap meghaladja-e az 500 millió forintot? Mivel az adófizetési kötelezettséghez a fentiek mindegyikének egyidejűleg kell fennállnia, nem minden adóköteles tevékenység jár tényleges adófizetési kötelezettséggel.

Mindennek nyomán elgondolhatatlan mennyiségű probléma jelentkezik. Ha az UEFA például Budapestnek adná a labdarúgó Eb néhány meccsét, akkor alighanem a zsebébe nyúlhatna, s meglehet, a Chelsea vagy a Manchester United is adókötelesen tesz reklámot közzé Magyarországon.

Egyetlen dolog biztos: még nincs válasz felvetéseinkre. (Pető Péter)

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.