A sofőr később azt írta az MKFE tagjainak: "összegezve az eseményt, hihetetlen, hogy ez így működhet, és semmilyen eredményt nem tudunk felmutatni a jogosulatlan fuvarozás felszámolásának érdekében". Szerinte a szabálytalankodás az országban már napi rendszerességgel fordul elő, ezt ő maga személyesen tapasztalja.
A jogosulatlan közúti szállítással már foglalkoztunk (Félelem az orosz multitól), akkor azt írtuk: a probléma lényege, hogy Magyarországon a határállomásokon ma nem működik olyan zárt ellenőrzési rendszer, mint amilyen például Ausztriában vagy Németországban.
E jelenségnek nem csupán a hazai vállalkozók a vesztesei, hanem a magyar állam is, amely az adó- ás díjfizetés trükkös kikerülésével a legóvatosabb becslések szerint is évi százmilliárdos bevételtől esik el. Január óta annyi fejlemény történt az ügyben, hogy a kormány – az illegális fuvarozás visszaszorítása érdekében – idén májusban életbe léptetett egy magyar piacvédelmi célokat szolgáló kormányrendeletet, amely az engedélyekkel kapcsolatban szabályozza a felrakó- és lerakóhelyek kötelezettségeit, a külföldi gépkocsivezetőket pedig arra kötelezi, hogy a magyar határ átlépésekor írják rá az engedélyre a dátumot és a kilométeróra állását.
Csakhogy a fuvarozók szerint ez a rendelet sem hozott megoldást, mert a szabályokat nem tartják be az illetékesek: a magyarországi fuvarozóktól kérik a célország engedélyét, míg a külföldiektől gyakran nem megfelelő dokumentumokat is elfogadnak.
Az ügy kapcsán egy vállalkozó, az MKFE egyik aktivistája lapunknak azt mondta: a jogosulatlan szállítás továbbra is a magyarországi fuvarozás megoldatlan rákfenéje, hiszen a magyar export-import árualap jelentős részét a magyarok helyett külföldi honosságú járművek szállítják jogosulatlanul, így milliárdokat visznek ki az országból, a magyarországi vállalkozások pedig ellehetetlenülnek.
A probléma globális jelenség, de többszörösen hátrányos helyzetbe kerültek a keleti piacra fuvarozók, mert őket –a magyarországi piacvédelmi hiányosságokon túl – már az oroszországi embargó is sújtja. Hozzátette: súlyosbítja a helyzetet, hogy közben a magyar fuvarozókra kiszabható összesített pénzbírság a vállalkozók esetében 2,2 millióra, a gépkocsivezetők esetében 800 ezer forintra nőtt.
A hazai fuvarosok úgy érzik, külföldi kollégáik már szinte kinevetik őket, jobban járnának, ha Magyarországon ukrán vagy török rendszámmal közlekednének, mert így nincs olyan közúti ellenőr, aki megállítaná őket. Szerinte orvosolná a gondot, ha a magyar hatóságok keményebb ellenőrzési rendszert alkalmaznának a külföldi fuvarozókkal szemben.
Elmondása szerint a külföldiekre kiszabható bírság mértéke nem visszatartó erejű, mert míg egy németországi bírság akár 20 ezer euró is lehet, Olaszországban pedig a hiányos engedélykitöltésért akár 10 ezer eurót fizettetnek a helyszínen, Magyarországon csak 300 ezer forintos ez büntetés.
Az ügy pikantériája, hogy a hazai hatóságok úgy ítélik meg: ebben az ügyben a magyar szervek a lehető legmagasabb szakmai színvonalon járnak el. Az adóhatóság gyakran hivatkozik arra: a szaktárca elrendelte a külföldi áruszállítási engedélyek meglétének ellenőrzését, utasította a vámosokat az előírások fokozott ellenőrzésére, "folyamatos feladatként" határozta meg a kétoldalú engedélyek fokozott ellenőrzését, s ezt a vámszervek be is tartják.
A magyar árufuvarozók nem kételkednek abban, hogy a kormány és a közlekedési szaktárca valóban elkötelezett a piac megtisztítása mellett, a mindennapokban ugyanakkor mégis azt tapasztalják: az intézkedések csak újabb aktahegyeket szülnek, nem pedig konkrét eredményeket.
