Harmincöt évet kapott a WikiLeaks-szivárogtató
Harmincöt évre ítélték szerdán az Egyesült Államokban Bradley Manninget, azt az amerikai közlegényt, aki 2009-2010-ben több százezer titkos dokumentumot adott át a WikiLeaks portálnak a washingtoni diplomácia és az amerikai hadsereg működéséről. Manninget július 20-án találták bűnösnek az ellene felhozott 22 vádpont majdnem mindegyikében, közöttük kémkedésben, abban viszont nem, hogy a szivárogtatási akcióval segítséget nyújtott az ellenségnek. Ezért akár halálra is ítélhették volna. A marylandi Fiort Meade-ben összeült hadi törvényszék vezetője, Denise Lind bírónő bejelentette, Manninget most teljes fizetésmegvonással sújtják és elbocsátják a hadseregből. A harmincöt évbe beleszámít az a három és fél év, amelyet eddig rács mögött töltött.
Manning Irakban volt a hadsereg egyik elemzője, amikor kapcsolatba lépett a Julian Assange vezette WikiLeaks-szel. Jóvoltából a tényfeltáró szervezet több százezer amerikai diplomáciai táviratot hozhatott nyilvánosságra, de többek között egy videófelvételt is, amelynek a tanúsága szerint amerikai katonák 2007-ben Bagdadban egy harci helikopterről civilekre vadásztak. Ebben az akcióban két újságíró is meghalt.
Manning a múlt héten bocsánatot kért, amiért megsértette az Egyesült Államok érdekeit, és amiért a szivárogtatási magánakció ennyire „váratlan következményekkel” járt. A bocsánatkéréssel Manning célja nyilvánvalóan az volt, hogy csökkentse a büntetést, februárban ugyanis még azt vallotta, azért szivárogtatott, mert megdöbbentette az amerikai katonák harctéri „vérszomja”, és szerette volna, ha a nyilvánosság előtt kezdődik vita az amerikai diplomáciáról és az amerikai hadseregről. Ügyvédje, David Coombs a perben azzal érvelt, hogy védence naiv volt, amikor azt hitte, hogy ez működni fog, amihez képest Lind az ítéletben úgy fogalmazott, Manning „könnyelmű lés felelőtlen” volt. Ügye a mostani ítélet után automatikusan a fellebbviteli hadbíróság elé kerül.
Manning elemzőként többé-kevésbé szabadon hozzáférhetett a hadseeg adatbázisaihoz Irakban. 2010 májusában tartóztatták le, azután, hogy Adrian Lamo nevű amatőr hacker feldobta az FBI -nak. Lamóhoz a nemi identitásával küzdő Manning állítólag lelki támaszért fordult, és bár a hacker biztosította is, hogy senkinek sem adja tovább, amit tőle hall, elkezdte gyűjteni az interneten „bradass87” néven futó közlegénnyel folytatott online csevejek szövegét. Ezek egyikében Manning azzal kérkedik, hogy „egy őrült, fehér hajú ausztrállal” – Assange-dzsal – tárgyal a titkos információk kiszolgáltatásáról. A védelem ennek kapcsán arra hivatkozott, hogy feletteseinek tisztában kellett lenniük azzal, hogy a közlegény labilis idegzetű, így a felelősség az övék, amiért hozzáférést biztosítottak neki a hadsereg adatbázisaihoz. Lind a perben egyébként végig jóindulatú volt a közlegénnyel: az amerikai külügyminisztérium perben hangoztatott érveit elutasította, 130-ról pedig 90 évre csökkentette a büntetés felső határát. (Manning eleve azt remélve lépett be a hadseregbe, hogy a szolgálattal megszabadul ezektől az identitásbeli gondoktól, a katonai pszichiáterének pedig egyszer fényképet is küldött, amelynek a kedvéért nőnek öltözött, hosszú szőke parókát vett fel és kirúzsozta a száját. A hadsereg nemrég volt olyan előzékeny, hogy ezt a felvételt odaadja a hírügynökségeknek.)
Manninget világszerte sokan hősnek tartják a szivárogtatásokért: kétszázötvenezer titkos amerikai diplomáciai táviratot és ötszázezer, az iraki háborúról szóló dokumentumot adott át a WikiLeaksnek. Egy támogatására alakított szervezet, a Bradley Manning Support Network Ausztráliától Dél-Koreán át az Egyesült Államokig 1,4 millió dollárt gyűjtött össze a perköltségek kifizetésére. Miközben odabent ítéletet hirdettek, a Fort Meade-i támaszpont előtt összegyűlt tüntetők azt ígérték, „ezután is harcolni fognak” a közlegényért. Manninget legkorábban a büntetése egyharmadának a letöltése után helyezhetik feltételesen szabadlábra.
